A cigarettázók fele szeretne leszokni a dohányzásról, egyötödük pedig az utóbbi egy évben kevesebb dohányt szívott el...
A cigarettázók fele szeretne leszokni a dohányzásról, egyötödük pedig az utóbbi egy évben kevesebb dohányt szívott el, mint korábban. Drasztikusan, közel a felére csökkent az iskolákban dolgozó dohányosok száma Szerbiában.
Egy éve annak, hogy Szerbiában életbe léptették "a lakosság dohányfüsttől való óvásáról szóló törvényt" és ennek kapcsán Zoran Stankovic egészségügyi miniszter elmondta: az országban a nyilvános helyeken való dohányzási tilalmat az esetek több mint 90 százalékában betartják az emberek. "Az elmúlt egy évben rendkívül jó eredményeket értünk el a dohányzás megelőzésében, megakadályozásában és hamarosan betiltják a közintézmények, például a bírósági épületek előtti dohányzást is" - hangsúlyozta a szerb egészségügyi miniszter.
A minisztérium dohányzás megelőzési szakbizottságának elnöke, Srmena Krstev arról beszélt, hogy az utóbbi években 45-ről 35 százalékra csökkent a munkahelyi dohányosok száma, de még ennél is látványosabban visszaesett az iskolákban dolgozó dohányosoké: 44-ről 24 százalékra csökkent. Mint mondta: amikor egy évvel ezelőtt bevezették a dohányzás visszaszorítását célzó törvényt, akkor még az embereknek "csak" 77 százaléka értett azzal egyet, számuk azonban mindössze fél év alatt már 84 százalékra emelkedett.
Az eredmények annál inkább biztatóak, mert Szerbiában még csak most kezdenek foglalkozni azzal a tervvel, hogy az iskolák közelében betiltják a dohánytermékek és az ital árusítását.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
