Mit veszítenek el leggyakrabban a francia diákok?

Évente csaknem ezer tonna ruhát, cipőt és tanszert veszítenek el iskolájukban a francia diákok.

  • Eduline
Egymilliárd euró értékű tanszert hagynak el a francia diákok
MTI / Vajda János

Évente csaknem ezer tonna ruhát, cipőt és tanszert veszítenek el iskolájukban a francia diákok. Az évi 924 tonna elhagyott holmi értékben meghaladja az egymilliárd eurót, azaz a 15 millió francia diákra fejenként 74 eurónyi "veszteség" jut.

A ruhák és cipők zöméért nem jelentkeznek a tanulók és szüleik, ezért jótékony szervezetek kapják meg. A leggyakrabban elhagyott tárgyak toplistájának élén az edzőcipők állnak, a második hely a tankönyveké, a harmadik a bérleteké, utánuk a tollak, vonalzók, szemüvegek, pulóverek, kabátok és sapkák következnek - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.