Televíziót ígértek, ha jelentkeznek az iskolába

Nem létező diákok után vett fel támogatást egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskola, amely jogosulatlanul több mint 30 millió forintot igényelt - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-alföldi regionális bűnügyi igazgatósága.

  • eduline/mti
Shutterstock

Jánvári Regina elmondta, hogy a NAV pénzügyi nyomozói által feltárt bizonyítékok szerint az alapítványi iskola bejelentett képzésein 311 fantomdiák szerepelt.

A szabolcsi iskola - amelynek nevét a sajtószóvivő nem közölte - a megye több városában működtetett telephelyet. Az alapítvány a támogatási kvóta minél nagyobb összegének megszerzésére olyan tanulókat is bejelentett, akik valójában nem jártak az intézménybe.

A beiratkozást - folytatta Jánvári Regina - azzal tették vonzóvá, hogy nyereményjátékok hirdettek és a jelentkezők között televíziót sorsoltak ki, így megszerezve személyes adatokat.

Cikkeink a témában

Súlyos csalások magániskoláknál

Szigorít az alapítrványi iskolákra vonatkozó szabályokon az államtitkárság

A nyomozók azt is megállapították: a csalást az iskola dolgozói úgy igyekeztek álcázni, hogy a nem létező diákokat osztályozták is a naplóban.

Az ügyben költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt folyik az eljárás. Harminchat gyanúsítottat hallgattak ki, köztük az iskola igazgatóját, gazdasági vezetőket, tanárokat. A NAV zárolta az alapítványi oktatási intézmény bankszámláját.

A sajtóreferens megjegyezte, hogy az elkövetőket két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti a bíróság.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.