A középiskolások nagy része szorong a jövőtől és problémája van a testével - derítette ki az SOS Gyermekfalvak kutatása.
Az SOS Gyermekfalvak több mint 1000 középiskolás fiatalt kérdezett meg országszerte arról, mennyire elégedettek magukkal és mit várnak a jövőtől.
A fiatalok közül minde negyedik-ötödik elégedetlen magával, ami a rosszabb anyagi körülmények közt élőknél még gyakoribb. A magukat szegénynek valló gyerekek felének van ilyen problémája.
A megkérdezettek elsősorban a testükkel elégedetlenek, több mint 40 százalék vékonyabb vagy sportosabb szeretne lenni. Azok aránya, akik nem szeretnének másként kinézni, mindössze 18,4 százalék.
A jövő szempontjából a fiataloknak a három legfontosabb dolog, hogy legyen jó munkájuk, párkapcsolatuk/házasságuk és boldogok legyenek. Minden tizedik gyerek külföldön képzeli el az életét.
A saját házat és autót kevesen tartják fontosnak, de attól nagyon félnek, hogy nem veszik fel őket továbbtanulni, illetve a bukás miatt is stresszelnek. A diákok közel fele tart a munkanélküliségtől.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
