A középiskolások nagy része szorong a jövőtől és problémája van a testével - derítette ki az SOS Gyermekfalvak kutatása.
Az SOS Gyermekfalvak több mint 1000 középiskolás fiatalt kérdezett meg országszerte arról, mennyire elégedettek magukkal és mit várnak a jövőtől.
A fiatalok közül minde negyedik-ötödik elégedetlen magával, ami a rosszabb anyagi körülmények közt élőknél még gyakoribb. A magukat szegénynek valló gyerekek felének van ilyen problémája.
A megkérdezettek elsősorban a testükkel elégedetlenek, több mint 40 százalék vékonyabb vagy sportosabb szeretne lenni. Azok aránya, akik nem szeretnének másként kinézni, mindössze 18,4 százalék.
A jövő szempontjából a fiataloknak a három legfontosabb dolog, hogy legyen jó munkájuk, párkapcsolatuk/házasságuk és boldogok legyenek. Minden tizedik gyerek külföldön képzeli el az életét.
A saját házat és autót kevesen tartják fontosnak, de attól nagyon félnek, hogy nem veszik fel őket továbbtanulni, illetve a bukás miatt is stresszelnek. A diákok közel fele tart a munkanélküliségtől.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
