Nem lesz áremelés az iskolai közétkeztetésben - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi...
Nem lesz áremelés az iskolai közétkeztetésben - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkársága csütörtökön az MTI-vel. Mint kiemelték: a közétkeztetéssel kapcsolatos csütörtöki egyeztetésen az államtitkárság korábbi álláspontját megerősítve ismételten hangsúlyozta, hogy nem lesz áremelés a menzákon. "Az államtitkárság elkötelezett a gyermekek egészségét szolgáló közétkeztetés megvalósításában, ezt prioritásnak tekinti" - szögezték le.
A megbeszélés valamennyi résztvevője megerősítette, hogy egyértelműen támogatja a gyermekek egészséges étkeztetésének garantálását szolgáló jogszabály megalkotását. Az egyeztetésen több szakmai kérdést részletesen is megtárgyaltak, mint például a sócsökkentés menetrendjét, vagy az étlap információtartalmát és a szükséges felkészülési időt. Utóbbi kapcsán az egészségügyi államtitkárság elfogadta a közétkeztetők azon igényét, hogy a rendelet hatályba lépését követően türelmi időszak álljon rendelkezésre. Ez a tervek szerint 2014. szeptember elsejéig tart.
Mindezek mellett több olyan kérdés is felmerült, amely a közétkeztetésben részvevők egymás közötti felelősségi viszonyával, a közbeszerzések elbírálásának szempontjaival és a közétkeztetésre költött összegek jelentős területi eltéréseivel kapcsolatosan várhatóan további egyeztetéseket eredményez - tették hozzá.
A csütörtöki - az egészségügy államtitkárság szerint - "konstruktív légkörű megbeszélésen" a közétkeztetésben érintettek számos képviselője vett részt, így az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és egyes tagszervezetei - Hungast Holding Zrt., Sodexo, Eurest; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Junior Zrt., Bakonygaszt Zrt., a Magyar Közétkeztetők Szövetsége, az Elamen Zrt., a Hügli Kft., az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége és a Mintamenza munkacsoport. A kormányzat részéről az EMMI egészségügyi, szociális és oktatási ágazata, valamint Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői voltak jelen.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
