Elvehetnék annak a szülőnek a gyerekét, aki kihagyja a szülői értekezletet?

Ha egy szülő nem jelenik meg a szülői értekezleten, és többszöri próbálkozásra sem tudja az iskola elérni, akkor akár ki is emelhetik a családból a gyerekét - erre adna lehetőséget egy nemrég benyújtott törvénymódosítás.

  • Eduline
Shutterstock

Az utóbbi néhány év gyermekbántalmazási esetei miatt a Társadalmi ügyekért és Szociális felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság úgy döntöttek, szigorítanak a gyermekvédelmi jogszabályokon.

Egy októberben benyújtott módosító indítvány szerint azok, akik nem működnek együtt a "gyermek gondozása" tekintetében az intézménnyel (bölcsődével, óvodával, iskolával) - erről az Abcúg ír.

A gyerek kiemelésével járhatnak az is, ha a szülők nem engedik be otthonukba a védőnőt, de civil szervezetek attól tartanak, hogy ide vennék például azt, ha nem jelennének meg a szülői értekezleten.

A nyilatkozatot aláíró civilek szerint a jogszabályi keretek így is épp elég szigorúak, inkább az a gond, hogy a gyermekvédelmi rendszer tagjai nem tartják be azokat.

A cikk egy háttérbeszélgetést is idéz, amin Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár azt mondta, azt büntetnék, ha például nem megfelelő a gyerek öltözéke, alultáplált, vagy nincs megfürdetve, a szülő pedig nem hajlandó elfogadni a segítséget. Ugyanígy az is veszélyeztetésnek számítana, ha a szülő nem jelenik meg a szülői értekezleten, és hiába próbálják többször utolérni, érdektelenséget mutat.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.