Elvehetnék annak a szülőnek a gyerekét, aki kihagyja a szülői értekezletet?

Ha egy szülő nem jelenik meg a szülői értekezleten, és többszöri próbálkozásra sem tudja az iskola elérni, akkor akár ki is emelhetik a családból a gyerekét - erre adna lehetőséget egy nemrég benyújtott törvénymódosítás.

  • Eduline
Shutterstock

Az utóbbi néhány év gyermekbántalmazási esetei miatt a Társadalmi ügyekért és Szociális felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság úgy döntöttek, szigorítanak a gyermekvédelmi jogszabályokon.

Egy októberben benyújtott módosító indítvány szerint azok, akik nem működnek együtt a "gyermek gondozása" tekintetében az intézménnyel (bölcsődével, óvodával, iskolával) - erről az Abcúg ír.

A gyerek kiemelésével járhatnak az is, ha a szülők nem engedik be otthonukba a védőnőt, de civil szervezetek attól tartanak, hogy ide vennék például azt, ha nem jelennének meg a szülői értekezleten.

A nyilatkozatot aláíró civilek szerint a jogszabályi keretek így is épp elég szigorúak, inkább az a gond, hogy a gyermekvédelmi rendszer tagjai nem tartják be azokat.

A cikk egy háttérbeszélgetést is idéz, amin Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár azt mondta, azt büntetnék, ha például nem megfelelő a gyerek öltözéke, alultáplált, vagy nincs megfürdetve, a szülő pedig nem hajlandó elfogadni a segítséget. Ugyanígy az is veszélyeztetésnek számítana, ha a szülő nem jelenik meg a szülői értekezleten, és hiába próbálják többször utolérni, érdektelenséget mutat.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.