Az MSZP szerint elfogadhatatlan, hogy a kormányoldal az ott élők megkérdezése nélkül döntsön a megyei önkormányzatok...
Az MSZP szerint elfogadhatatlan, hogy a kormányoldal az ott élők megkérdezése nélkül döntsön a megyei önkormányzatok vagyontárgyainak és intézményeinek államosításáról. Tóbiás József, a szocialista párt Pest megyei elnöke szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: a miniszterelnök és a megyei közgyűlések között létrejött megállapodás törvénytelen volt, a kormánytöbbség utólag, alkotmánymódosítással próbálja azt jogszerűvé tenni.
Hozzátette, tiltakoznak, amiért a helyben élőket, az államosítani tervezett iskolákba járó gyerekek szüleit, az egészségügyi intézményeket felkeresőket nem kérdezték meg. Szavai szerint 1,4 millió Pest megyei joggal érzi úgy, hogy kizsákmányolták.
A szocialisták frakcióigazgatója kitért arra is, hogy a megye majdnem húsz iskolájában és további húsz közintézményében nincs fűtés. Véleménye szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a kormány a megyei önkormányzatok 180 milliárd forintos adósságának átvállalásával nem segíteni akar, hiszen cserébe igényt tart a megyék mintegy ezermilliárdos vagyonára, és azt is államosítja.
Arra az újságírói felvetésre, hogy a megyei önkormányzatok feladatai az elmúlt években gyarapodtak, támogatásuk viszont nem, Tóbiás József úgy reagált: sok települési önkormányzat az intézményrendszer racionalizálása helyett átadta intézményeit a megyének, amelynek kötelessége volt átvenni őket. Ez azonban a finanszírozási nehézségeken nem enyhített, csupán a megyékre tolta a terheket.
Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormánypártok a választási kampányban több pénzt ígértek az oktatásnak és az egészségügynek, ehelyett az intézmények államosítása egy részüknek a bezárásához, létszámleépítéshez és az üresen maradó épületek értékesítéséhez vezet majd, miközben semmilyen garancia nincs arra, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedne.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
