Szeptembertől nem fognak cafeteriát kapni a pedagógusok, talán a jövő évtől igen - írja a Világgazdaság. "A 2014.
Szeptembertől nem fognak cafeteriát kapni a pedagógusok, talán a jövő évtől igen - írja a Világgazdaság. "A 2014. évi költségvetési tárgyalásokat követően tudunk bővebb információt adni arról, hogy részesülnek-e majd cafeteriában, azaz béren kívüli juttatásban a pedagógusok" - tájékoztatta a lapot a köznevelési államtitkárság.
Korábban, amíg az iskolák fenntartói például az önkormányzatok voltak, a fenntartók maguk dönthették el, hogy adnak-e cafeteriát az iskolákban dolgozóknak. A törvény szerint a köztisztviselőknek jár évente 200 ezer forint béren kívüli juttatás, míg a közalkalmazott pedagógusoknak csak adható volt.
A cafeteriát a kollektív szerződésnek kellene tartalmaznia, ami július 31-ére nem készült el, valószínűleg augusztus végén fog megszületni. A csúszás oka, hogy nem készült még el a köznevelési törvény pedagógus-előmeneteli rendszer részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelet. Ez a jogszabály fogja tartalmazni a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez tartozó illetményalap meghatározását, valamint a pedagógus-előmeneteli rendszer kiterjesztését a pedagógiai szakszolgálatokra és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekre.
A parlament rendkívüli ülést hívott össze többek között e miatt is augusztus 26-ra és 27-re, majd ismét egyeztet a tanári szakszervezetekkel a kormányzat, és az érdekvédők javaslatai alapján folytatja a konkrét tárgyalásokat a kollektív szerződés szövegéről. A PDSZ nem írta alá a megállapodást a kormányzattal még az év elején, de részt venne a szerződés kialakításában.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
