Jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt vádat emelt a Kaposvári Városi Ügyészség egy helyi...
Jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt vádat emelt a Kaposvári Városi Ügyészség egy helyi nő ellen, aki egy iskola és óvoda könyvelő adminisztrátoraként több mint kilencmillió forintot tulajdonított el.
A 41 éves kaposvári vádlott egy körzeti általános iskola és napközi otthonos óvoda gazdasági irodájában dolgozott. A munkakörébe a pénztárosi feladatok ellátása, a banki átutalások és készpénzes befizetések bizonylatainak rögzítése, valamint a számlák kiállítása és a leltározás tartozott.
A nő a vád szerint a megromlott anyagi helyzete miatt 2009 februárjától valótlan összegű számlákat állított ki, amelyeken a beszedettnél alacsonyabb összegeket tüntetett fel, a különbözetet pedig nem bevételezte az iskola pénztárába, hanem jogtalanul eltulajdonította. A kaposvári nő ezzel a módszerrel 9.361.224 forintot tulajdonított el.
A vádiratban az ügyészség börtönben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, mellékbüntetésként a közügyektől való eltiltást, valamint az elsikkasztott összeg erejéig vagyonelkobzás elrendelését indítványozta.
A Somogyi Hírlap közlése szerint a szentbalázsi oktatási intézmény adminisztrátoráról van szó, aki a beszedett menzapénz egy részét nem tette be a kasszába, és esetenként az iskolai bankszámláról is felvett pénzt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
