A világon csaknem 16 millió olyan 6 és 11 éves közötti lány él, aki a jelenlegi tendenciák alapján soha nem fog iskolába járni, és számuk kétszerese az oktatásból kimaradó hasonló korú fiúkénak.
A két nem közötti szakadék elsősorban az arab világban, Fekete-Afrikában és Dél-, valamint Nyugat-Ázsiában a legszembetűnőbb - derült ki az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szerdán közzétett jelentéséből.
"Továbbra is a lányok az elsők, akiktől megtagadják a tanuláshoz való jogot, dacára az utóbbi 20 évben tett erőfeszítéseknek és az eddig elért eredményeknek" - olvasható a nemzetközi nőnap közeledtével kiadott dokumentumban.
A Szaharától délre fekvő afrikai országokban 9,5 millió olyan lány van, aki valószínűleg soha nem fog iskolapadba ülni, míg a fiúk esetében 5 millióról kell elmondani ugyanezt.
| Kapcsolódó cikkek |
A fiúk többet tudnak a pénzügyekről, mint a lányok |
A fiúk és lányok közötti különbség még jobban tetten érhető Ázsia déli és nyugati részén, ahol számos arab ország is található. Ebben a térségben egymillió fiúval szemben négymillió olyan lány van, aki soha nem fog szervezett keretek között tanulni.
Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója szerint nem lehet elérni a fenntartható fejlődés érdekében kitűzött célokat, "amennyiben nem sikerül legyőzni a lányok és a nők életét generációról generációra megbénító diszkriminációt és szegénységet".
Az ENSZ szakosított intézményének vezetője hangsúlyozta, minden szinten dolgozni kell annak érdekében, hogy "az egyenlőséget és az integrációt tegyük az egész politika tengelyeivé oly módon, hogy minden lány - éljen bármilyen körülmények között - menjen iskolába, tanuljon, és független állampolgár váljék belőle".
A fenti képen Malala Juszafzaj látható, aki Afganisztánban küzd a lányok oktatásáért.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
