A világon csaknem 16 millió olyan 6 és 11 éves közötti lány él, aki a jelenlegi tendenciák alapján soha nem fog iskolába járni, és számuk kétszerese az oktatásból kimaradó hasonló korú fiúkénak.
A két nem közötti szakadék elsősorban az arab világban, Fekete-Afrikában és Dél-, valamint Nyugat-Ázsiában a legszembetűnőbb - derült ki az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szerdán közzétett jelentéséből.
"Továbbra is a lányok az elsők, akiktől megtagadják a tanuláshoz való jogot, dacára az utóbbi 20 évben tett erőfeszítéseknek és az eddig elért eredményeknek" - olvasható a nemzetközi nőnap közeledtével kiadott dokumentumban.
A Szaharától délre fekvő afrikai országokban 9,5 millió olyan lány van, aki valószínűleg soha nem fog iskolapadba ülni, míg a fiúk esetében 5 millióról kell elmondani ugyanezt.
| Kapcsolódó cikkek |
A fiúk többet tudnak a pénzügyekről, mint a lányok |
A fiúk és lányok közötti különbség még jobban tetten érhető Ázsia déli és nyugati részén, ahol számos arab ország is található. Ebben a térségben egymillió fiúval szemben négymillió olyan lány van, aki soha nem fog szervezett keretek között tanulni.
Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója szerint nem lehet elérni a fenntartható fejlődés érdekében kitűzött célokat, "amennyiben nem sikerül legyőzni a lányok és a nők életét generációról generációra megbénító diszkriminációt és szegénységet".
Az ENSZ szakosított intézményének vezetője hangsúlyozta, minden szinten dolgozni kell annak érdekében, hogy "az egyenlőséget és az integrációt tegyük az egész politika tengelyeivé oly módon, hogy minden lány - éljen bármilyen körülmények között - menjen iskolába, tanuljon, és független állampolgár váljék belőle".
A fenti képen Malala Juszafzaj látható, aki Afganisztánban küzd a lányok oktatásáért.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
