Nem lesz több ultramodern iskolaépület Nagy-Britanniában

Egy ősszel kiadott rendelet alapján Nagy-Britanniában már nem lehet különleges iskolákat építeni: az oktatási...

  • Eduline
A Lord Rogers által tervezett Mosbourne Akadémia épülete: felesleges extravagancia?
Wikipedia

Egy ősszel kiadott rendelet alapján Nagy-Britanniában már nem lehet különleges iskolákat építeni: az oktatási miniszter, Michael Gove szerint ugyanis az utóbbi évtized a "pazarló extravagancia" éve volt. Tiltva van a tetőterasz, a csempefal és a belső válaszfal is - írja a Guardian. A világ legfurcsább iskolaépületeiről itt nézhetitek meg képeinket.

261 új, egyszerű épületet terveznek felhúzni, az elsőt 2014 szeptemberében adnák át. Az iskolák az előző kormány alatt épülteknél 15 százalékkal kisebbek és 30 százalékkal olcsóbbak lennének: ez iskolánként hatmillió fontot jelent. A folyosóknak, dísztermeknek és menzáknak például kevesebb hely jutna.

Sokan nem értenek egyet az új szabályozással: köztük van Lord Rogers, a párizsi Pompidou Center építésze és a brit építészeti intézet is, amely szerint a szűk folyosók miatt több felügyelőre lesz szükség.

A tiltakozásnak a Salfordi Egyetem tanulmánya adott még nagyobb lendületet - a felmérés szerint az iskolai környezet hatással van az olvasási, írási és matematikai képességre, akár 25 százalékkal javulhat azoknak a diákoknak a teljesítménye, akik olyan épületben tanulnak, ahol szélesek a folyosók, otthonosak és egyediek az osztálytermek, megfelelő a szellőztetés és a világítás.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.