Egyelőre nem lesz kötelező az iskolaköpeny

Közvélemény-kutatást végezne az emberi erőforrások tárca oktatási államtitkársága, hogy felmérje, mit gondol a...

  • MTI
Hoffmann Rózsa csak a saját véleményét mondta el az iskolaköpenyről - állítja a minisztérium
retronom.hu

Közvélemény-kutatást végezne az emberi erőforrások tárca oktatási államtitkársága, hogy felmérje, mit gondol a társadalom az iskolai egyenruha viseléséről, de egyelőre nincs napirenden a téma - közölte a Magyar Nemzettel a minisztérium.

A lap csütörtöki számában azt írta: a minisztérium tájékoztatása szerint szó sincs arról, hogy már tervezik az iskolaköpeny kötelező bevezetéséről szóló rendeletet, Hoffmann Rózsa szakállamtitkár mindössze személyes véleményét közölte, amikor az Info Rádióban úgy nyilatkozott, hogy szerinte az egyenruha jó ötlet, mert erősíti a fegyelmet és a közösséghez való tartozást, ráadásul a szülőknek is kevesebbet kellene költeniük ruhára.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.