A szeptemberben született gyerekek jobban teljesítenek az iskolában, és nagyobb arányban kerülnek be a jobb felsőoktatási intézményekbe - állítja egy friss tanulmányában az amerikai National Bureau of Economic Research.
A kutatók több mint 1,2 millió, hat és tizenöt év közötti, floridai diák tanulmányi eredményit hasonlították össze - írja a 24.hu az amerikai kutatásra hivatkozva.
A fiatalokat születésük hónapja alapján osztották csoportokra. Azt találták, hogy minden korosztályban a szeptemberben születettek érték el a legjobb eredményeket, különösen azokhoz képest, akik augusztusban születtek. Ez azért van így, mert az amerikai oktatási rendszerben a szeptemberi gyerekek az osztályuk legidősebb, míg az augusztusiak a legfiatalabb tagjai.
A felmérés eredményeiből kiderült az is, hogy a szeptemberben születettek eredményei általában javulnak az iskolában töltött évek alatt, így nekik van a legnagyobb esélyük arra, hogy jó főiskolákra, egyetemekre kerüljenek be.
A tanulmány szerint más tényezők is hatással vannak az iskolai előmenetelre, például az otthon tanultak, az etnikai hovatartozás és az anyagi helyzet. A tudósok szerint, bárhonnan is érkezzen az iskolába egy gyermek, jobban fog teljesíteni, ha a szülei egy évvel később kezdik meg a taníttatását, vagy először egy speciális, iskolára felkészítő programra íratják be őket.
Ijesztő, mennyire sok órát kell végigülniük a hatéves diákoknak
Egy hat-hét éves diáknak tanévenként körülbelül 900 tanórát kell végigülnie, a legfiatalabb iskolások terhelése náluk sokkal jelentősebb, mint más országokban. Az RTL Híradójában elhangzott: Balog Zoltán erőforrás-miniszter a héten beszélt arról, hogy „az első három évben annyira leterheljük a gyermekeinket közismereti tárgyakkal és közismereti feladatokkal, hogy igazából nincs idejük arra, hogy megtanuljanak tisztességesen írni, olvasni, számolni, meg énekelni".
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
