Egy hat-hét éves diáknak tanévenként körülbelül 900 tanórát kell végigülnie, a legfiatalabb iskolások terhelése náluk sokkal jelentősebb, mint más országokban.
Az RTL Híradójában elhangzott: Balog Zoltán erőforrás-miniszter a héten beszélt arról, hogy „az első három évben annyira leterheljük a gyermekeinket közismereti tárgyakkal és közismereti feladatokkal, hogy igazából nincs idejük arra, hogy megtanuljanak tisztességesen írni, olvasni, számolni, meg énekelni”.
Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásának irányításával megbízott kormánybiztosa múlt héten beszélt arról, hogy csökkenteni kell a diákok terhelését. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban az új NAT tervezetéből egyelőre nem olvasható ki, ezt hogyan tennék, továbbra is csak az látszik, hogy hangsúlyos marad az egész napos iskola és a heti öt testnevelésóra.
Magyarországon a legkisebbeknek tanévenként 900 kötelező órájuk van, míg Észtorságban csaknem kétszázzal kevesebb órát kell végülniük a hat-hét éveseknek, Lengyelországban még kevesebb, 635, Csehországban pedig 694 órájuk van.
A magyar középiskolásoknak is rengeteg órát kell végigülniük, 1044-et, míg Csehországban ez a szám 897, Lengyelországban 810, Észtországban 715.
Egy hatéves diáknak miért kell hat órát végignyögnie? - döbbenetes óraszámok
Miért baj, ha egy elsős általános iskolásnak napi hat órája van? Tud-e készülni az érettségire és a nyelvvizsgára egy középiskolás, ha hetente kétszer-háromszor nyolc tanórát kell végigülnie? Olvasói vélemények és beszámolók. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom az ATV-nek múlt héten azt mondta, nagyon sok szakértő egyetért abban, hogy csökkenteni kellene a tananyagot.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
