Egy hat-hét éves diáknak tanévenként körülbelül 900 tanórát kell végigülnie, a legfiatalabb iskolások terhelése náluk sokkal jelentősebb, mint más országokban.
Az RTL Híradójában elhangzott: Balog Zoltán erőforrás-miniszter a héten beszélt arról, hogy „az első három évben annyira leterheljük a gyermekeinket közismereti tárgyakkal és közismereti feladatokkal, hogy igazából nincs idejük arra, hogy megtanuljanak tisztességesen írni, olvasni, számolni, meg énekelni”.
Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásának irányításával megbízott kormánybiztosa múlt héten beszélt arról, hogy csökkenteni kell a diákok terhelését. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban az új NAT tervezetéből egyelőre nem olvasható ki, ezt hogyan tennék, továbbra is csak az látszik, hogy hangsúlyos marad az egész napos iskola és a heti öt testnevelésóra.
Magyarországon a legkisebbeknek tanévenként 900 kötelező órájuk van, míg Észtorságban csaknem kétszázzal kevesebb órát kell végülniük a hat-hét éveseknek, Lengyelországban még kevesebb, 635, Csehországban pedig 694 órájuk van.
A magyar középiskolásoknak is rengeteg órát kell végigülniük, 1044-et, míg Csehországban ez a szám 897, Lengyelországban 810, Észtországban 715.
Egy hatéves diáknak miért kell hat órát végignyögnie? - döbbenetes óraszámok
Miért baj, ha egy elsős általános iskolásnak napi hat órája van? Tud-e készülni az érettségire és a nyelvvizsgára egy középiskolás, ha hetente kétszer-háromszor nyolc tanórát kell végigülnie? Olvasói vélemények és beszámolók. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom az ATV-nek múlt héten azt mondta, nagyon sok szakértő egyetért abban, hogy csökkenteni kellene a tananyagot.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
