Egy hat-hét éves diáknak tanévenként körülbelül 900 tanórát kell végigülnie, a legfiatalabb iskolások terhelése náluk sokkal jelentősebb, mint más országokban.
Az RTL Híradójában elhangzott: Balog Zoltán erőforrás-miniszter a héten beszélt arról, hogy „az első három évben annyira leterheljük a gyermekeinket közismereti tárgyakkal és közismereti feladatokkal, hogy igazából nincs idejük arra, hogy megtanuljanak tisztességesen írni, olvasni, számolni, meg énekelni”.
Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásának irányításával megbízott kormánybiztosa múlt héten beszélt arról, hogy csökkenteni kell a diákok terhelését. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban az új NAT tervezetéből egyelőre nem olvasható ki, ezt hogyan tennék, továbbra is csak az látszik, hogy hangsúlyos marad az egész napos iskola és a heti öt testnevelésóra.
Magyarországon a legkisebbeknek tanévenként 900 kötelező órájuk van, míg Észtorságban csaknem kétszázzal kevesebb órát kell végülniük a hat-hét éveseknek, Lengyelországban még kevesebb, 635, Csehországban pedig 694 órájuk van.
A magyar középiskolásoknak is rengeteg órát kell végigülniük, 1044-et, míg Csehországban ez a szám 897, Lengyelországban 810, Észtországban 715.
Miért baj, ha egy elsős általános iskolásnak napi hat órája van? Tud-e készülni az érettségire és a nyelvvizsgára egy középiskolás, ha hetente kétszer-háromszor nyolc tanórát kell végigülnie? Olvasói vélemények és beszámolók.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
