Május 3-án reggel 8-kor már a kezetekben tarthatjátok a matematika érettségi feladatlapjait. A legtöbb diák számára talán ez a legriasztóbb nap az időszakban, de a feladatok sosem állítottak senkit túl nagy kihívás elé, a legjobban a higgadtsággal járhattok a 180 perces vizsga során, de nézzük, hogy mi várhat rátok:
Két részletben kaptok feladatokat, az első szakaszra 45 percetek lesz, 10-12 feladatot kell megoldanotok. Definíciókat kell visszaadnotok a feladatlapon, feleletválasztós kérdésekre vagy igaz-hamis állításokra is készülnötök kell, de a többségük rövid, de kifejtősebb megoldásokat igényel majd. Összesen 30 pont gyűjthető, az idő lejártával beszedik a lapokat.
A második részre 135 percetek lesz, ez a szakasz további két részre oszlik, viszont itt nincs akadálya annak, hogy visszaugorjatok a korábbi feladatokra, ha ott kiegészítenéd. Összesen öt feladatot kell majd megoldanotok, ebből az első három kötelező, a második szakaszban pedig háromból kettőt kell választanotok, 70 pontért küzdhettek meg.
Hogy ez ne legyen akkora harc, fogadjatok meg néhány jó tanácsot, figyelembe véve a korábbi évek tapasztalatait.
Az első szaksaznál nem lesz több időtök átlagosan egy feladatra 4 percnél, tehát érdemes nem leragadni egy egy feladatnál. Ha eszetekbe jut valami, azt mindenképp írjátok le. Ez lehet akár egy kulcsszó is vagy egy kis emlékeztető, hogy miután végigértetek a többi feladaton és visszatértek a megoldatlanokhoz, ne kelljen teljesen elölről kezdenetek.
Tavaly a szaktanárok szerint nehéz volt az első rész, ugyanis olyan feladatok is bekerültek, amelyekkel a korábbiakban nem találkoztak - de a törzsanyag része volt. Lehetetlen helyzetbe senki nem került, de a logikai feladat teljesen szokatlanul hatott. A riadalmat egy paraméteres egyenlet keltette, amit biztosan kevesebben gyakoroltak. Nehézséget okozott, hogy sorozatszámítás is volt, ami kicsit hosszadalmasabb megoldást igényelt, mint a többi feladat.
A második szakasznál nincs tökéletes recept a higgadt megoldáshoz. Az Eduline által megkeresett szaktanár szerint mielőtt nekifognál a feladatoknak, mint a hatot olvassátok át figyelmesen. Több út is járható: ha biztosak vagytok az első háromban, hogy jó időn belül elkészülhettek a megoldással, akkor érdemes lehet ezeket végigzongorázni. Ha a problémásabb, utolsó két választott feladatnál eltelik az idő, akkor könnyen lehet, hogy kapkodva lesz csak lehetőségetek megoldani azt is, amit egyébként nyugodtan megoldhatnátok, ennek eredménye pedig pontvesztés lehet.
Amennyiben az első feladatokkal akad gondotok, akkor érdemes a több pontot hozó utolsó két választható feladattal kezdeni az írásbeli második körét. Ha nem is sikerül tökéletesen, mégis önbizalmat adhat, hogy azon a két feladaton már túl vagy, amit magadnak választottál. Ezek az apró sikerélmények sok gátat szabadíthatnak fel, és jobban sikerülhet azoknak a feladatoknak is a megoldása, ami elsőre nehezebbnek tűnt. A Függvénytáblázatot használjátok bátran, mert egyrészt egy megnyugtató hátteret ad, másrészt az összetettebb feladatok megoldásához szinte minden képletet tartalmaz.
Tavaly a második szakaszban meglehetősen könnyű feladatok voltak, ami kompenzálhatta az első kisebb nehézségeit, ám ez egyben azt is jelentette a tanárok szerint, hogy száz százalékosra nem lehetett megoldani. A síkgeometria keveseknek törhetett borsot az orra alá, ennél nagyobb kihívást jelentett az egyenletrendszerek feloldása, ugyanis ezt átfogóan kevesebben szokták gyakorolni. A választhatók között volt százalék- és térfogatszámítás, statisztika és valószínűségszámítás, valamint egy komplexebb, kombinatorikát, valóságszámítást és halmazelméletet magába foglaló is, utóbbi bár nem nehéz, de összetett feladat volt.
Amennyiben még bizonytalanok vagytok, érdemes körülnézni a próbaérettségi feladatai között, ebből is készítettünk számotokra egy gyűjtést a Studium Generale segítségével.
