Az egri Neumann János Középiskola és Kollégium csapata nyerte az első országos középiskolai pénzügyi-gazdasági...
Az egri Neumann János Középiskola és Kollégium csapata nyerte az első országos középiskolai pénzügyi-gazdasági verseny, a PénzSztár országos döntőjét.
A versenyen 950 csapat indult, és 895 sikeresen be is fejezte az októberben megrendezett többfordulós internetes előselejtezőt. A legjobb 100 csapat a november elejei budapesti és megyei selejtezőkön mérte össze tudását, majd a 28 továbbjutó közül a regionális középdöntőkben november közepén került ki az a hét csapat, amely a december elejei elődöntőben mérkőzött meg. Az e heti döntőben a négy legjobb vehetett részt.
A döntőben a csapatoknak tizenegy feladatot kellett megoldaniuk: semmilyen külső segítséget nem használhattak. A csapatok teljesítményét öttagú zsűri értékelte, egyes feladatoknál - egy dokumentumfilm elkészítésénél, egy szakcikk lényegének összefoglalásánál, egy fotó értelmezésénél, egy ábra címének megállapításánál, a szövegben elrejtett hibák felfedezésénél, illetve egy adott témában való pro és kontra érvelésénél – szubjektíven.
A többi feladatnál – a 13+1 kérdésből álló totónál, egy állítás igaz vagy hamis voltának megállapításánál, definíciók megadásánál, a játékvezető által ismertetett adatra való becslésnél, valamint adatok párosításánál – a helyes találatok száma rangsorolt.
A döntőt az egri Neumann János Középiskola és Kollégium csapata, a Moneyspeaks nyerte meg, a második helyen a csepregi Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumból érkezett Monopuli végzett, a harmadik a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium Aranycsapat nevű együttese lett, míg a negyedik helyezett a békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium diákjaiból alkotott Bandérium.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
