Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetősége reálisnak látja, hogy az általános iskolai oktatás évszázados...
A szükséges forrásokról azt írták: ezek az egyetem költségvetésében a nagymértékű elvonások miatt nincsenek meg. Az egyetem által létrehozott szakértői bizottság mindezek figyelembevételével dolgozik döntés-előkészítő javaslatán január 31-ig - tették hozzá.
Az ELTE vezetősége a szenátus decemberi döntése alapján az elmúlt hetekben széleskörű egyeztetéseket folytatott a Kiss János altábornagy utcai gyakorló általános és középiskola finanszírozásáról. Az ELTE üdvözli, hogy az egyetem és a szülők jelzéseire reagálva a XII. kerületi önkormányzat továbbra is a korábbi mértékben, évi 50 millió forinttal támogatja az iskolát, és az általános iskolai oktatás számára hosszabb időre ingyenesen rendelkezésre bocsátja az épületet - áll a közleményben.
Fontosnak tartják, hogy az oktatási kormányzat is figyelemmel kíséri az egyetemet ért elvonások miatt kialakult finanszírozási válsághelyzetet, valamint hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ törvényi kötelezettségeinek megfelelően gondoskodni szándékozik a gyermekek esetleges szükségessé váló elhelyezéséről az állami fenntartású iskolahálózatban. Január 1-jével a közoktatási intézmények fenntartását átvette az állam az önkormányzatoktól. A változásokról itt olvashattok.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyakorlóiskolájának sorsa jelenleg az ELTE és a hegyvidéki önkormányzat kezében van. Hozzátette, ha nem találnak megoldást, és a középiskolai részleg veszélybe kerülne, akkor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közbelép, és gondoskodik a gyerekek vagy az egész iskola átmentéséről és továbbviteléről.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
