A középmezőnyben vagy még rosszabb helyen végeznek az amerikai diákok a legtöbb nemzetközi felmérésben a Harvard...
A középmezőnyben vagy még rosszabb helyen végeznek az amerikai diákok a legtöbb nemzetközi felmérésben a Harvard friss tanulmánya szerint. A nemrég nyilvánosságra hozott felmérés kimutatta, hogy a litván, chilei és brazíliai diákok háromszor olyan gyorsan haladnak a tananyaggal, mint az amerikaiak – adta hírül a Huffington Post.
Összesen 49 ország diákjai, többek között portugál, hongkongi, német, lengyel, szlovén és litván iskolások eredményeit vizsgálták 2005 és 2009 között. A sanghaji diákok érték el a legjobb eredményt, míg az Egyesült Államok olvasásból a 14., természettudományokból a 17., matematikából pedig csupán a 25. helyen végzett.
2006-ban 56 ország iskolásainak képességeit mérték fel: az amerikai gyerekeknek csupán hat százaléka ért el kiemelkedő teljesítményt. „A közepes teljesítményt sokan azzal magyarázzák, hogy az Egyesült Államok sokrétűbb oktatást nyújt, mint számos más vizsgált ország. Ez 50 évvel ezelőtt megállta volna a helyét, de ma már nem lehet ezzel takarózni” – olvasható a jelentésben. A világelső sanghaji diákok titkáról itt olvashatsz bővebben.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
