Csökkenteni kellene a tananyagot a tanárok szerint, mert nem tudnak mindent beleerőszakolni egy napba. A diákoknak már így is napi nyolc-kilenc órájuk van, hetente többször nulladik órával.
A nulladik óra népszerűtlen, sőt, közutálatnak örvend a diákok között, pedig egyre több iskolában kényszerülnek korán reggel bemenni. A legtöbb helyen nulladik órában testnevelés van, az iskolák ugyanis így próbálnak trükközni azzal, hogy minden osztály bejusson a napi kötelező tesire. Mert bár a testedzés fontos, de a kormányzat arra nem adott forrást, hogy az iskolák bővítsék a tornatermeket vagy más megoldást találjanak. Sok osztály így is úszni jár, de az uszodabérlést már nem minden esetben fizeti ki a Klik. Elképesztő állapotok az iskolákban: a szülőktől kértek segítséget
A másik nulladik órás elfoglaltság a szakkör, ám ezek is rendszerint értelmetlenek. Szakkört akkor lehet tartani, amikor a diákoknak nincs más órájuk, tehát vagy nulladik órában, vagy a napi órák után, délután. Reggel a diákok rendszerint még képtelenek figyelni, délután fél ötig, ötig pedig kevesen hajlandóak maradni – inkább mennek haza tanulni. Ijesztően túlterheltek a magyar iskolások egy felmérés szerint
”Fegyelmezni biztos, hogy nem kell. Tulajdonképpen használhatatlanok a gyerekek, még fel sem ébredtek, az agyuk még alszik, még magyarul sem nagyon tudnak megszólalni, nemhogy németül. Az adrenalin se ébreszti fel őket, mert egy szakkörön nincs felelés, dolgozat vagy osztályzat. És hát nyilván a tanár is félig alszik még. Valójában semmi értelme a dolognak, de mindenki úgy tesz, mintha lenne” - nyilatkozta egy gimnáziumi némettanár a divany.hu-nak.
A tanárok szerint a megoldás az lenne, ha újragondolnák a kerettantervet és csökkentenék a tananyagot.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
