Négy év alatt 1,8 milliárd forintot spórol a kormány, ha szigorítja az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szabályait. Az eduline birtokába került minisztériumi tervezet alapján az iskolakerülő diákok után járó családi pótlékot szeptembertől nem utalnák át egy külön folyószámlára, a felhalmozódott támogatást a szülők utólag sem kapnák meg. A változtatással – minisztériumi becslések szerint – körülbelül három-négyezer, 16 évesnél fiatalabb diák családja járna rosszul.
„A szigorúbb szankciók a gyermekeket és családjukat jobban ösztönzik a tanulmányi kötelezettség maradéktalan teljesítésére” – az eduline birtokába került tervezet szerint ezért kell minden eddiginél szigorúbb feltételekhez kötni a családi pótlék utalását. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI) készített, a szakmai szervezeteknek múlt héten elküldött előterjesztés alapján szeptembertől az 50 igazolatlan hiányzást begyűjtő diákok iskoláztatási támogatását nem felfüggesztik, hanem - kortól és szociális helyzettől függetlenül - szüneteltetik, vagyis a szülők utólag sem kapják meg a pótlékot.
Korábban az igazolatlan hiányzás miatt felfüggesztett családi pótlékot egy „családtámogatási folyószámlára” utalták, ahonnan aztán a szülők – a jegyző döntése alapján – később visszamenőlegesen megkapták a teljes összeget, a rászoruló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult diákok pedig természetben kapták meg az ellátást a szüneteltetés ideje alatt, eseti gondnokok vásároltak nekik élelmiszert és ruhát.
Az új szabályok szerint az érintett családok – bármilyen anyagi helyzetben élnek is – a támogatás szüneteltetése és a szankció megszüntetése között felhalmozódott pótlékot végleg elveszítik. A EMMI-előterjesztés azzal számol, hogy a módosítás körülbelül három-négyezer, 16 évesnél fiatalabb diákot érint majd, ezzel az állam négy év alatt összesen 1,8 milliárd forintot spórol – megszüntethetik ugyanis a családtámogatási folyószámlát, és nem lesz szükség a természetben nyújtott családi pótlék felhasználását biztosító eseti gondnokokra sem.
A borsodi diákok hiányoznak a legtöbbet
A kormány 2010 augusztusában nevezte át a családi pótlékot iskoláztatási támogatássá - azóta szankcionálják anyagilag is a lógást. Az erőforrás-minisztérium adatai szerint egy év alatt összesen 7427 diák támogatásának megvonását kezdeményezték a gyámhivatalok.
Az iskolai hiányzások aránya a rászoruló családokban a legmagasabb, az esetek több mint hetven százalékában a szakiskolába járó, 17-18 évesek támogatását függesztették fel, a jegyzőknek Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében volt a legtöbb dolguk.
| Öt napon múlik, jár-e újra családi pótlék |
A jelenlegi szabályok szerint a szülők akkor kapnak újra családi pótlékot, ha a gyerekeik egyetlen órát sem hiányoznak az iskolából igazolatlanul – ez a szigorítás után azt jelentené, hogy egy többgyermekes család több tízezer forintot végleg elveszíthetne egy tízperces késés miatt. Azt még a minisztériumi tervezet is elismeri, hogy ez „aránytalanul szigorú szankció”, ezért az új szabályok szerint a jegyző akkor szüntetheti meg a családi pótlék megvonását, ha a diák öt igazolatlan óránál nem gyűjt többet. |
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
