Biztonságosak a középiskolai kollégiumok

Országszerte megfelelő a középiskolai kollégiumok tűzvédelmi helyzete, az épületek felújításának köszönhetően javulás...

  • MTI
MTI / Czeglédi István

Országszerte megfelelő a középiskolai kollégiumok tűzvédelmi helyzete, az épületek felújításának köszönhetően javulás is tapasztalható - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. 

Hajdu Márton tájékoztatása szerint a szervezet munkatársai októberben az ország valamennyi középiskolai kollégiumát megvizsgálták, így csaknem négyszáz helyszíni ellenőrzést végeztek.

A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a kollégiumok jól megközelíthetőek, a tűzoltáshoz szükséges vízforrások mindenhol hozzáférhetők. A lépcsőházak és folyosók jelentős részében természetes hő- és füstelvezetés működik, a kiürítési útvonalak állapota általában megfelelő.

Szinte valamennyi kollégiumban tartanak készenlétben tűzoltókészüléket, és valamennyi vizsgált épületben lehetőség van arra, hogy szükség esetén az egész épületben vagy annak egy részében áramtalanítsanak. Az ellenőrök azt tapasztalták, hogy a beépített automatikus tűzjelző berendezéseket karbantartják, és a tűzjelző központok állandó felügyelete is biztosított.

A kollégiumokban megfelelő a biztonsági irányfény-világítás, amely jelzi a menekülési útvonalakat is. Néhány esetben hiányosak voltak az elhelyezett jelölések, három kollégiumban pedig nem működtek a berendezések.

Valamennyi kollégiumi dolgozó és a legtöbb intézmény diákjai is részesültek tűzvédelmi felkészítésben és rendszeresen tartanak tűzriadópróbákat is – derül ki a vizsgálatból. A katasztrófavédelem tizenöt esetben összesen csaknem másfélmillió forint tűzvédelmi bírságot szabott ki.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.