Bill Gates is itt tanul: jelentkezz a világ legnagyobb online akadémiájára!
Hatalmas sikere van egy online iskolának az Egyesült Államokban: a Khan Academy kurzusain ma már három és fél millió...
Eduline
Hatalmas sikere van egy online iskolának az Egyesült Államokban: a Khan Academy kurzusain ma már három és fél millió diák vesz részt rendszeresen. Bill Gates egyenesen forradalminak nevezte a módszert, és gyerekeivel együtt ő is beiratkozott az ingyenes akadémiára – számolt be a BBC.
Khan Academy
khanacademy.org
A virtuális osztályteremben a pedagógusok segítenek felzárkózni azoknak a diákoknak, akik az iskolában lemaradtak valamelyik tantárgyból. A tehetséges tanulók pedig plusz feladatokat kapnak, hogy tovább képezhessék magukat. Hónapról hónapra többen csatlakoznak a kurzusokhoz; csak az elmúlt egy évben háromszorosára nőtt a diákok száma, és hamarosan eléri a négy milliót. A tanári gárda viszont csupán akkora, mint egy kisebb általános iskolában: mindössze húszan foglalkoznak a világ minden részéről érkező diákokkal.
A tanulók több mint 2700 oktatófilm között böngészhetnek az oldalon. A virtuális tanteremben interaktív óra zalik: a diákok feltehetik a kérdéseiket a tanároknak, és azonnal ellenőrizhetik a tudásukat. A képzésért egyelőre senkinek nem kell fizetni, az akadémiát adományokból tartják fent. Szerezz érettségit otthonról! Az online középiskolák előnyeiről itt olvashatsz bővebben.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
