Megtiltotta a kínai oktatási minisztérium, hogy az első és második osztályosoknak írásos házi feladatot adjanak...
Megtiltotta a kínai oktatási minisztérium, hogy az első és második osztályosoknak írásos házi feladatot adjanak nyárra az iskolák, a kormány enyhítene ugyanis a gyerekekre nehezedő terheken.
A rendelkezés az ország minden részére vonatkozik, célja az indoklás szerint az, hogy a gyerekeknek több idejük maradjon a természet felfedezésére és társadalmi tevékenységekben való részvételre. Előírták azt is, hogy a nyári szünidő alatt a tanárok ne indítsanak magolásra kényszerítő nyári iskolákat, a szülők pedig válogassanak "ésszerűen" a nyári órák közül.
A tiltással a minisztérium egyértelműen a kisgyerekekre nehezedő nyomást és túlzott terheket kívánja enyhíteni. Ugyanezzel a céllal április elején új kampányt hirdettek, amelyben a túl sok leckét adó iskolák listázásával fenyegettek.
A kínai iskolák rengeteg házi feladatot adnak a diákoknak, a rendszer jellegéből fakadóan pedig a legjobb helyekért való versengés már óvodában elkezdődik. Hogy gyermekeik tanulmányait - így pedig későbbi karrierjüket - biztosítsák, a kínai szülők késő estig tartó különórákra íratják gyermekeiket, akik gyakran már ötéves korukban zene-, tudomány- és nyelvórán töltik csaknem összes szabadidejüket.
Az intézkedés eddig jelentős változást nem hozott, és a mostani rendelkezések bírálói ugyancsak azt hangoztatják: először a rendkívül kompetitív oktatási struktúrát, a sorsdöntőként emlegetett, többnapos központi vizsgák rendszerét kell átalakítani. A szülők egy része attól fél, hogy a házi feladatok nélkül a gyerekek "elvesztegetik" majd a szünidőt, és lemaradnak az azt jobban felhasználó társaikkal szemben. Az oktatási szakemberek ugyanakkor azt emelik ki: a vidéki és városi iskolák közt jelentős különbségek vannak, nem lehet egyfajta rendszert alkalmazni azok szabályozására.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
