Az egyik párizsi merénylő középiskolája már korábban jelezte a hatóságok felé, hogy valami nem stimmel a fiatallal, ám a bürokrácia elnyelte a vészjelzést.
Megbukott a belga iskolai jelzőrendszer: kiderült, látták ugyan, hogy gyanúsan viselkedik az egyik diák, mégsem jutott el a megfelelő szintig az információ.
Bilal Hadfi francia állampolgár, de Belgiumban élt. November 13-án a Stade de France stadionnál robbantotta fel magát.
| Kapcsolódó cikkeink |
Fenyegető levelet kaptak az amerikai iskolák |
Hadfi a januári párizsi merényletek után a Facebook-on éltette az elkövetőket, azután pedig eltűnt. Az iskola igazgatója jelezte is a gyanús jeleket az oktatási körzet felé. Erre egyébként Belgiumban külön protokoll él, a hatóságok bátorítják az iskolákat, hogy jelentsék a gyanús tanulókat.
Ennek ellenére nem történt semmi, az iskola igazgatója pedig el sem hitte, hogy még regisztrálni sem voltak hajlandók a jelzést. A New York Times más tanárokkal is beszélt, és kiderült, az iskolában köztudott volt, hogy szélsőséges nézeteket vall a fiatalember.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
