Az emberi erőforrások minisztere szerint a spontán szegregáció nagyon káros folyamat, amit meg kell állítani, ellenstratégiát kell kialakítani, ezen már dolgoznak a tárcánál. Balog Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában kedd este felvételről sugárzott beszélgetésben ugyanakkor arról is szólt, hogy a szabad iskolaválasztás korlátozott joga fontos vívmánya a rendszerváltásnak.
A tárcavezető szerint a szegregáció a mai magyar oktatási rendszer része. Olyan alapon viszont nem hajlandó vitapartnereivel szembeszállni, "mintha egy gonosz állami akaratról lenne szó", és nem csináltak volna mást az elmúlt huszonöt évben, mint direkt módon szelektálták a szegény és gazdag gyermekek között. A miniszter a lehetséges megoldásokat vázolva elképzelhetőnek tartotta, hogy szükség lesz olyan iskolaközpontokra, ahová iskolabuszokkal szállítják a diákokat. Ugyanakkor az integráció az aprófalvas településeken nehezebben megoldható - ismerte el.
Balog Zoltán szerint az állam, attól függően, hogy egy terület vagy régió hátrányos helyzetű vagy sem, más, differenciált állami szolgáltatásokat nyújt majd az egészségügyi, a szociális területen, illetve az oktatásban. A vonatkozó terv már készül a minisztériumban, és uniós forrásokat is felhasználnak majd - jelezte a tárca vezetője.
A miniszter szerint az eredményeket többek között azon lehet majd lemérni, ha látványosan csökken azok száma, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolapadot. Ez egyértelműen az iskolarendszer antiszegregációs jellegét fogja jelezni. Ugyanakkor ez a folyamat munka nélkül nem fog menni, a munkahelyteremtés, az értelmes munka felkínálása, a szülők mobilizálása legalább ennyire fontos - közölte.
Balog Zoltán közlése szerint - bár döntés nincs, és szó nincs arról, hogy bármit be akarna tiltani - a nyolcosztályos középiskolákat "valahogy nem fogadta be" az iskolarendszer, a szülők nagy része a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák felé mozog, és "ezt a helyzetet kell jól kezelni". Megjegyezte: a hatosztályos iskoláknak is megvan a támogatottsága, különösen az egyházi intézményeknél.
A miniszter fontosnak tartja, hogy az általános iskola adja meg azt az alapképzettséget, amelyre később a középiskolában vagy a szakiskolában építeni lehet. Ennek megerősítésére nagy figyelmet fognak fordítani, különös tekintettel az első négy osztályra - ígérte. A Fidesz-KDNP frakció a kilencosztályos általános iskoláról is tárgyal - erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
