Az oktatáskutató szerint sok mindenre nem lesz pénz 2016-ban sem. Bár valószínűleg sok minden elkerülte a figyelmét, tényleg nem látni egyelőre, milyen területek profitálnak a pluszforrásból.
A kormány az oktatásnak jutó pluszforrásokról beszél, de Radó Péter oktatáskutató nem igazán érti, hogy jön ki a matek.
Tegnap ezt posztolta Facebookon:
Bár Radó csak a Kliket vette figyelembe, a bejelentett 270 milliárd plusz azonban a felsőoktatást is érinti majd. A pénz egy komoly hányada egyébként a minisztériumokhoz (EMMI és NGM) kerül, és majd ők dönthetnek a felhasználásról, ám még tényleg nem látszik, mire fordítják a pluszforrásokat.
Érdekesség, hogy az infláció miatt feltehetően még a 2003-as szintet sem éri el az oktatásra jutó összegek nagysága -erről érdemes elolvasni Nahalka István kutató okfejtését.
A jövő évi költségvetés tervezetéről, pontosabban annak oktatást érintő részeiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
