Az oktatáskutató szerint sok mindenre nem lesz pénz 2016-ban sem. Bár valószínűleg sok minden elkerülte a figyelmét, tényleg nem látni egyelőre, milyen területek profitálnak a pluszforrásból.
A kormány az oktatásnak jutó pluszforrásokról beszél, de Radó Péter oktatáskutató nem igazán érti, hogy jön ki a matek.
Tegnap ezt posztolta Facebookon:
Bár Radó csak a Kliket vette figyelembe, a bejelentett 270 milliárd plusz azonban a felsőoktatást is érinti majd. A pénz egy komoly hányada egyébként a minisztériumokhoz (EMMI és NGM) kerül, és majd ők dönthetnek a felhasználásról, ám még tényleg nem látszik, mire fordítják a pluszforrásokat.
Érdekesség, hogy az infláció miatt feltehetően még a 2003-as szintet sem éri el az oktatásra jutó összegek nagysága -erről érdemes elolvasni Nahalka István kutató okfejtését.
A jövő évi költségvetés tervezetéről, pontosabban annak oktatást érintő részeiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
