A februári Nem leszek suliban tiltakozás mintájára ismét távolmaradásukkal szeretnének tiltakozni a közoktatás állapota miatt a diákok.
A Független Diákparlamentből is ismert diákok arra kérik társaikat és szüleiket, hogy ne menjenek, illetve ne engedjék őket iskolába szeptember 1-én és 2-án. A szervezők a február 29-i tiltakozás mintájára szeretnének tiltakozni a közoktatás állapota miatt.
Februárban több tízezer diák nem ment iskolába egy napra, teljes osztályok maradtak távol az iskolapadtól - a mostani szervezők több százezer diákról írnak a Nem megyünk suliba esemény Facebook-oldalán.
Emlékeztetnek, hogy a Magyar Tudományos Akadémián is komolyan kritizálták a kormány oktatáspolitikáját, valamint kiemelték, hogy rövidebb lehet a nyári szünet is. "Nem hagyjuk, hogy a döntéshozók figyelmen kívül hagyjanak minket!" - írják a szervezők.
A szervezők azt is bejelentették, hogy a két napra egy nagy volumenű rendezvénnyel készülnek suli helyett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
