A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint a 2013-as költségvetés elfogadása előtt újra kellene...
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint a 2013-as költségvetés elfogadása előtt újra kellene gondolni az európai iskolatejprogrammal kapcsolatos minisztériumi szabályozást annak érdekében, hogy minden magyar diák hozzájuthasson az unió által támogatott napi két és fél deci tejhez.
A szervezet állásfoglalásában többek között kifogásolja, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete szerint a fenntartó igényelheti a támogatást. Az egyesület azt javasolja, a nevelési és az oktatási intézmények közvetlenül is igényelhessék az iskolatejet, hiszen az ellátást naponta el kell könyvelni és az elszámolás bármilyen időközökben megkövetelhető és ellenőrizhető.
A szülői szervezet azzal sem ért egyet, hogy székhelyük szerint három csoportba sorolják az általános iskolák fenntartóit, amelyek ez alapján 100, 50, illetve 20 százalékos kiegészítő támogatás kaphatnak a költségvetésből. A székhely szerinti besorolását meg kell szüntetni - írták honlapjukon, kiemelve: nem lehet, hogy az egyik településen élő gyermekek jobb minőségű tejterméket kapjanak, mint a másikon.
Kitértek arra is, hogy a települési önkormányzatoktól, illetve a fenntartótól megkövetelt előfinanszírozást el kell törölni, annak a központi költségvetésben kell szerepelnie.
Közölték, az uniós támogatás – fenntartótól és iskolatípustól függetlenül - minden óvodába és iskolába járó, mintegy 1,6 millió kisgyermek és tanuló után igényelhető, de jelenleg a magyar gyermekeknek csak 10 százaléka jut hozzá a tejhez.
Azt írták, elvárható lenne, hogy legalább az önkormányzati fenntartású óvodákban és az állami fenntartású iskolákban minden gyermek, illetve tanuló hozzájuthasson a tejhez.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
