Minden, amit az Arany János Tehetséggondozó Programról érdemes tudni

Hogyan szerezhetnek támogatást a rászoruló vagy hátrányos helyzetű diákok, akik szeretnének részt venni később a felsőoktatásban? Összegyűjtöttünk mindent, amit az Arany János Tehetséggondozó Programról tudni kell.

  • Eduline
pixabay

Mi az az Arany János Tehetséggondozó Program?

A program célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását. A program keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, ahol fontos a felsőoktatási tanulmányokra való eredményes felkészítés.

Kik jelentkezhetenek a programba?

Minden olyan tanuló, akinek van tanulói jogviszonya, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázatot meghirdetik, illetve hátrányos helyzetű, rászoruló vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

pixabay

Mi a pályázás menete?

A programban részt vevő intézmények/intézménypárok (középiskolák és kollégiumok) közül hármat lehet megjelölni, melyek közül a tanulók elsősorban a lakóhely szerinti megye intézményébe nyerhetnek felvételt.

Meghatározott időpontban (2018. január 19-én, illetve pótló válogatási eljárás során 2018. január 26-án)  felvételi eljárást megelőző válogatáson vesznek részt: egy elbeszélgetést követően fogalmazást írnak és képességeket vizsgáló feladatlapokat töltenek ki. A jelentkezőknek részt kell venniük a kilencedik évfolyamra felvételiző tanulók számára szervezett központi írásbeli felvételi vizsgán abban az intézményben, ahová az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a felvételüket kérik.

Mit kell tartalmaznia a pályázatnak?

  • a helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének − lehetőleg anyagi támogatásról is szóló − határozatát (1. sz. melléklet),
  • a nevelőtestület támogató nyilatkozatát (2. sz. melléklet),  
  • a szülő nyilatkozatát arról, hogy elfogadja és támogatja az 5 éves nevelést, oktatást és a kollégiumi ellátást (3. sz. melléklet),
  • a tanuló személyi adatlapját (4. sz. melléklet),
  • az osztályfőnök tanulóról írt jellemzését − 2 példányban,
  • a tanuló kézzel írott önéletrajzát − 2 példányban,
  • azt, hogy a programban részt vevő intézmények közül melyekbe kéri a felvételét (5. sz. melléklet),
  • a szociális helyzetet igazoló hivatalos dokumentum fénymásolatát (a jegyző igazolása a hátrányos helyzet megállapításáról vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságról vagy a nevelésbe vételről),
  • valamint az illetékes gyermekjóléti szolgálat − az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített – javaslatát a tanuló rászorultságára vonatkozóan abban az esetben, ha a h. pontban foglalt igazolás kiállításának feltételei nem állnak fenn (6. számú melléklet).

Meddig lehet pályázni?

A pályázatot legkésőbb 2017. december 12-ig (a postára adást igazoló bélyegző dátuma) − postai úton − a települési önkormányzat juttatja el az első helyen kiválasztott középiskola címére. A borítékra rá kell írni, hogy  "Arany János Tehetséggondozó Program".

A pályázat eredményéről pedig 2018. február 9-éig a középiskola tájékoztatja a jelentkezőket.

Újabb ösztöndíj-lehetőség: hogyan pályázhattok a Bursa Hungaricára?

Jó hír azoknak, akik támogatást szeretnének az egyetemi tanulmányaik idejére: idén ősszel is lehet pályázni a felsőoktatási támogatások egyik legnépszerűbb ösztöndíjára, a Bursa Hungaricára. Mi is az a Bursa Hungarica? Olyan hátrányos helyzetű, rászoruló diákok kérhetik ezt a támogatást, akik nappali tagozatos, teljes idejű jogviszonnyal rendelkeznek, vagyis nem számít, hogy állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában tanultok, illetve felsőoktatási szakképzésben tanulók is megpályázhatják.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.