A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete szerint az, hogy a könyvtárellátó előre kéri a tankönyvek vételárát a...
A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete szerint az, hogy a könyvtárellátó előre kéri a tankönyvek vételárát a szülőktől semmilyen összefüggésben nincs a kiadványok időben történő legyártásával. A megrendelt tankönyvek már elkészültek, és folyamatban van a terjesztői raktárakba szállításuk.
A szervezet pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a könyvtárellátó majd csak októberben számol el a tankönyvek árával a tankönyvkiadók felé. A kiadók a számukra előírt határidőket betartva, a megrendelt tankönyveket legyártatták, jelenleg a megrendelt kiadványok terjesztői raktárakba történő beszállítása zajlik. Mindettől teljesen független az, hogy a könyvtárellátó előre fizetteti ki a szülőkkel a tankönyvek árát - rögzítették.
A köznevelési államtitkárság arra szólította fel pénteken a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-t, hogy július 31-ről augusztus 15-re módosítsa a könyvek árának kiegyenlítéséhez megküldött csekkek befizetési határidejét. A döntésről az iskolák is tájékoztatást kapnak. Az államtitkárság pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: az első tanítási napra minden gyermek kezébe veheti tankönyveit.
Kitértek arra is: Magyarországon a gyermekek több mint fele ingyen kapja meg a tankönyveket. A kormány és az Országgyűlés döntése szerint ez évtől egyetlen első osztályos tanuló szüleinek sem kell fizetnie értük. Emellett továbbra is térítésmentesen kapnak tankönyveket a nagycsaládosok és a rászorulók.
Mint írták, a kormány a köznevelés megújításának részeként - a szülők és gyermekeik, valamint a pedagógusok érdekében - alakította át a tankönyvellátás rendszerét. Ennek célja az egységesen magas színvonal biztosítása, a tankönyvellátás átláthatósága és biztonsága - rögzítették.
A Népszava csütörtökön írt arról, hogy a megszokottnál jóval korábban, július 31-ig kell a szülőknek csekken befizetniük az állami tulajdonú Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) számlájára a tankönyvcsomagok árát. Eddig jellemzően augusztus végén, illetve szeptember elején kellett fizetni az átvett tankönyvekért.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
