Határozatlan időre sztrájkba léptek Szlovákiában a pedagógusok hétfő reggeltől, miután elutasították bérköveteléseiket.
Határozatlan időre sztrájkba léptek Szlovákiában a pedagógusok hétfő reggeltől, miután elutasították bérköveteléseiket. Az egész országra kiterjedő akcióban az oktatási intézmények mintegy 70-80 százaléka vesz részt. A pedagógusok érdekképviseleti szervezetei a már korábban jelzett sztrájkról szóló, még októberben meghozott döntést azt követően erősítették meg, hogy a bérköveteléseikről szóló tárgyalássorozat utolsó fordulóján sem sikerült megegyezniük a kormánnyal.
Az oktatási dolgozók a szeptemberben kezdődött egyeztetések során legalább tízszázalékos béremelést szerettek volna kiharcolni a jövő évtől. Peter Kazimír szlovák pénzügyminiszterrel való pénteki találkozójukon a tárcavezető végső ajánlatként ötszázalékos fizetésemelést helyezett kilátásba. Ezt a pedagógusok elfogadhatatlannak tartják, ezért megerősítették munkabeszüntetési szándékukat.
A pedagógusok tiltakozó akcióját szeptemberben egynapos figyelmeztető sztrájk előzte meg, abban közel százezren vettek részt. A mostani munkabeszüntetés ennél teljesebb körű, abba az általános iskoláktól az egyetemekig az összes oktatásügyi intézmény közel háromnegyede kapcsolódott be.
Hétfő délelőtt a pedagógusok az ország nagyobb városaiban több tiltakozó nagygyűlést rendeztek. Többezres tüntetésekre került sor többek között Pozsonyban, Besztercebányán és Kassán is.
A sztrájkba lépett pedagógusokat szinte minden ellenzéki politikai párt támogatásáról biztosította, más szervezetek mellett a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar párt, valamint szakmai és diákszervezetek egész sora, köztük a felvidéki magyar diákok szervezete, a Diákhálózat is.
A múlt héten eredménytelenül zárult tárgyalások befejezése és a sztrájk kezdete óta a szlovák kormányzat nem adott ki állásfoglalást az eseményekkel kapcsolatban. Dusan Caplovic oktatásügyi miniszter azonban szombaton a szlovák közszolgálati rádió egyik vitaműsorában különösnek nevezte, hogy a pedagógusok akkor állnak elő bérköveteléseikkel amikor tudják, hogy milyen sanyarú helyzetben van az ország. Hozzátette: a kormánynak legitim joga, hogy semmivel se emelje a pedagógusok bérét. A sztrájk - megegyezés híján - kedden várhatóan folytatódik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
