A miniszterelnök szerint a diákoknak a gazdasági életet kell figyelniük, mert a gazdaság igényei döntik el, ki tud elhelyezkedni, vagy fut az élete teljes vakvágányra.
A kormányfő hétfőn jelentette be a Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján, hogy tovább fejlesztik a szakmunkás ösztöndíjrendszert, ezt a hiányszakmákban már megkezdték, és megnyitják a tanulószerződés lehetőségét is.
2019-től megint kiszúr a diákokkal a kormány: miért baj, ha kötelező lesz a felvételi?
"A közoktatás az egy közszolgáltatás. Magyarországon szabad iskolaválasztás van, mindenkinek lehetősége van oda menni, ahova akar. A szabad iskolaválasztás eltörlése pedig nonszensz" - nyilatkozta Radó Péter oktatáspolitikai elemző az Eduline-nak a kötelező középiskolai felvételiről. "Azért csinálja ezt a kormányzat, mert szeretné átáramoltatni a gyerekeket az általános képzésből a szakképzésbe.
A kormányfő azt javasolta a diákoknak, figyeljenek a gazdasági életre, mert a gazdaság igényei döntik el, ki fog már az iskolapadból elhelyezkedni és kinek az élete futhat esetleg egy rossz döntés miatt "vakvágányra".
A gazdaság ma azt üzeni, hogy modern, a digitális korszakra felkészült, jól képzett, az európai kultúra és munkaetika iránt elkötelezett emberekre lesz szükség, és több 10 ezer új informatikusra - jelentette ki.
Orbán Viktor arról is biztosította a fiatalokat, hogy mindig ők lesznek az elsők,
a Magyarország által nyújtott munkalehetőségeket nem adják át senkinek, sem vendégmunkásoknak, sem migránsoknak.
A miniszterelnök kiemelte, késhegyre menő harc folyik a jó szakemberekért a vállalatok között Magyarországon, és ez a jövőben is így lesz. Aki akar, dolgozhat - tette hozzá.
A munkahelyek száma nő, a bérek emelkednek, elsősorban azok számára, akik értenek a szakmájukhoz - mondta.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
