A belső - például az V., a VI., a VII., a VIII., az I., a II., a III. és a XII.
A belső - például az V., a VI., a VII., a VIII., az I., a II., a III. és a XII. - budapesti kerületek szakközépiskolái és gimnáziumai taroltak a HVG 2014-es középiskolai rangsorában, ezekből a kerületekből szerepel a legtöbb intézmény a top százas listán, míg a külső kerületekből kevesebb középiskola került a száz legjobb közé.
A diákok teljesítménye alapján a Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Szent István Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola áll a budapesti középiskolák rangsorának élén.
Az összesített, országos rangsort is a Fazekas, a Radnóti, a Szent István és az Eötvös vezeti, az ötödik helyezett Városmajori Gimnáziumot viszont megelőzte a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium. A vidéki gimnáziumok is jól szerepeltek a középiskolai rangsorban: bár a legjobb tízbe csak kettő került be, a legjobb húsz közül tíz vidéki. A HVG középiskolai rangsoráról szóló cikkeinket itt találjátok.
A HVG rangsor - Diploma 2014 kiadványban minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, megismerheted a pályakövetési rendszer adatait, valamint megtudhatod, mekkora kiadással kell számolniuk a hallgatóknak, milyen változások várhatóak a felsőoktatásban, és milyen ösztöndíjakra pályázhatsz. A HVG felsőoktatási rangsorát keresd az újságárusoknál vagy rendeld meg itt, a kiadótól.
Most rövid ideig kedvezményes áron, 2500 forintért rendelheted meg a HVG három idei oktatási kiadványát: a Diploma Rangsort, a Középiskolai Rangsort és a Campus Pluszt. Az ajánlat december 15-ig érvényes, részletek és rendelés itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
