Az állásukkal játszanak a március 30-án sztrájkba lépő pedagógusok egy munkajogász szerint, azonban nehezen hihető, hogy több ezer tanárt kirúgjanak.
„Egyrészt fegyelmi eljárás indulhat velük szemben, másrészt mivel a foglalkoztatási jogviszony célja a munkáltató érdekében történő munkavégzés, ha az nem következik be, ha nem állok rendelkezésre, tehát a fő kötelezettségemet nem teljesítem, a munkáltató meg is szüntetheti a munkaviszonyt vagy a közalkalmazotti munkaviszonyt. Ez előfordulhat akkor is, ha a sztrájk jogellenes” – mondta Kéri Ádám munkajogász a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Azt ugyanakkor nehéz elhinni, hogy ha sokan vesznek részt az akcióban, akkor tényleg élnek a jog adta lehetőségükkel a munkáltatók.
A Tanítanék Mozgalom kedden jelentett be egy „vadsztrájkot”, polgári engedetlenség keretében. Pukli István korábban elmondta, csaknem 1000 intézmény léphet sztrájkba március 30-án egy órára, ha nem érnek célt, akkor a következő héten már két órára, és így tovább.
Pukli 15-i beszédében azt követelte, hogy Orbán Viktor és Áder János kérjen bocsánatot. Orbán tegnap már világossá tette, hogy ez nem fog bekövetkezni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
