Nektek menne mind az 5? Műveltségi kérdésekkel teszteltük a Sziget fesztiválozóit
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A budapesti Eötvös József Gimnázium diákjai is csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara indított el. Az Eötvös gimi a HVG rangsorában a 3. helyen áll, az iskola tantestülete már régebben támogatja az ügyet.
Az Eötvös diákjai kéréseket is megfogalmaztak: szeretnének rugalmasabb oktatási rendszert, hogy személyre szabott képzésben részesülhessenek. „Az oktatási rendszer a képességeink megtalálására és azok továbbfejlesztésére legyen kialakítva, ne arra, hogy ebben korlátozzon bennünket (a jelenlegi rendszer meglátásunk szerint nem az egyéniségeket keresi, hanem egy adott követelményrendszer szerint uniformizál)” - írták.
Azt is hozzátették, szeretnék, ha fakultációs lehetőségek lennének a 11-12. évfolyamon és ekkor csökkentenék a kötelező készségtárgyak számát, valamint az utolsó évben olyan szakirányú oktatást szeretnének, amelyek segítik őket a továbbtanulásban, az azzal összefüggő kérdések megválaszolásában, mint a közgazdaságtan, a pszichológia vagy a társadalomismeret.
Át kell alakítani a kerettantervet
A kerettanterv átalakítását is kérik, ahogy fogalmaztak, azért, hogy „minden diáknak lehetősége legyen a tankötelezettségi korhatár betöltése előtt megszerezni a gyakorlati élethez szükséges ismereteket (pl.: hivatalos ügyek intézésének módjai)”. Emellett támogatják a szabad tankönyvválasztást, bár az államilag meghatározott könyvek ellen sem tiltakoznak, csak azt kérik, az ellenőrzésükre hosszabb időt adjanak, hogy ne legyen bennük tartalmi hiba.
Kérik az előrehozott érettségik néhány évvel ezelőtti rendszerének visszaállítását is, vagyis ne legyen korlátozva az előrehozott érettségi során választható tárgyak száma. „Kérjük, az érettségi rendszer és a követelmények változtatását csak a felmenő rendszerben hajtsák végre (12. osztályban ugyanolyan érettségi követelményeknek kelljen megfelelnünk, mint amilyenek azok középiskolai oktatásunk megkezdésekor voltak)” - írták még.
Szót emeltek a tanáraikért is
Emellett szót emeltek a tanárképzés és pedagógusképzés javításáért is, szerintük fel kell emelni a tanári fizetéseket az értelmiség átlagfizetésének szintjére. „Kérjük tehát a pedagógusok szellemi és anyagi megbecsülését, leterheltségüknek csökkentését, és számukra az oktatáshoz szükséges felszerelések biztosítását (informatikai és megfelelő szemléltető eszközök pl.: korszerű számítógépek). Szeretnénk, hogy az iskolaigazgatóknak nagyobb döntési jogkörük legyen az iskolát érintő ügyekben” - áll a levelükben.
Arra is kitértek, hogy a mindennapos testnevelés órák feltételeit meg kellene teremteni, vagy ha ez nem megy, akkor ne legyen mindennapos tesi. Kérik, hogy a kormányzat növelje az oktatásra szánt pénz összegét, legyenek biztosítva a mindennapi tanulás feltételei – olyan dolgok, mint fűtés, fénymásolópapír, kréta.
„Ahhoz, hogy Magyarország oktatás és képzettség terén a XXI. században is fel tudja venni a versenyt a legjobban teljesítő államokkal, komoly, magas színvonalú oktatásra van szükség. Jelen helyzetben a körülmények miatt ez nagyon sok esetben nem tud teljesülni. Ez nem csak a budapesti elitgimnáziumok érdeke és szüksége, hanem az ország összes felső- és közoktatási intézményéé és az egész magyar társadalomé. Ezúton szeretnénk kérni mindenkit, aki érintettnek érzi magát, hogy álljon ki a kezdeményezés mellett az oktatási rendszerünk javításának érdekében” - zárták a nyilatkozatukat.
