A Teleki Blanka Gimnázium diákjai után a budapesti Eötvös József Gimnázium tanulói is csatlakoznak az oktatási rendszer megreformálását kívánó kezdeményezéshez, amit még a Miskolci Herman Ottó Gimnázium indított.
A budapesti Eötvös József Gimnázium diákjai is csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara indított el. Az Eötvös gimi a HVG rangsorában a 3. helyen áll, az iskola tantestülete már régebben támogatja az ügyet.
Az Eötvös diákjai kéréseket is megfogalmaztak: szeretnének rugalmasabb oktatási rendszert, hogy személyre szabott képzésben részesülhessenek. „Az oktatási rendszer a képességeink megtalálására és azok továbbfejlesztésére legyen kialakítva, ne arra, hogy ebben korlátozzon bennünket (a jelenlegi rendszer meglátásunk szerint nem az egyéniségeket keresi, hanem egy adott követelményrendszer szerint uniformizál)” - írták.
Azt is hozzátették, szeretnék, ha fakultációs lehetőségek lennének a 11-12. évfolyamon és ekkor csökkentenék a kötelező készségtárgyak számát, valamint az utolsó évben olyan szakirányú oktatást szeretnének, amelyek segítik őket a továbbtanulásban, az azzal összefüggő kérdések megválaszolásában, mint a közgazdaságtan, a pszichológia vagy a társadalomismeret.
Át kell alakítani a kerettantervet
A kerettanterv átalakítását is kérik, ahogy fogalmaztak, azért, hogy „minden diáknak lehetősége legyen a tankötelezettségi korhatár betöltése előtt megszerezni a gyakorlati élethez szükséges ismereteket (pl.: hivatalos ügyek intézésének módjai)”. Emellett támogatják a szabad tankönyvválasztást, bár az államilag meghatározott könyvek ellen sem tiltakoznak, csak azt kérik, az ellenőrzésükre hosszabb időt adjanak, hogy ne legyen bennük tartalmi hiba.
Kérik az előrehozott érettségik néhány évvel ezelőtti rendszerének visszaállítását is, vagyis ne legyen korlátozva az előrehozott érettségi során választható tárgyak száma. „Kérjük, az érettségi rendszer és a követelmények változtatását csak a felmenő rendszerben hajtsák végre (12. osztályban ugyanolyan érettségi követelményeknek kelljen megfelelnünk, mint amilyenek azok középiskolai oktatásunk megkezdésekor voltak)” - írták még.
Szót emeltek a tanáraikért is
Emellett szót emeltek a tanárképzés és pedagógusképzés javításáért is, szerintük fel kell emelni a tanári fizetéseket az értelmiség átlagfizetésének szintjére. „Kérjük tehát a pedagógusok szellemi és anyagi megbecsülését, leterheltségüknek csökkentését, és számukra az oktatáshoz szükséges felszerelések biztosítását (informatikai és megfelelő szemléltető eszközök pl.: korszerű számítógépek). Szeretnénk, hogy az iskolaigazgatóknak nagyobb döntési jogkörük legyen az iskolát érintő ügyekben” - áll a levelükben.
Arra is kitértek, hogy a mindennapos testnevelés órák feltételeit meg kellene teremteni, vagy ha ez nem megy, akkor ne legyen mindennapos tesi. Kérik, hogy a kormányzat növelje az oktatásra szánt pénz összegét, legyenek biztosítva a mindennapi tanulás feltételei – olyan dolgok, mint fűtés, fénymásolópapír, kréta.
„Ahhoz, hogy Magyarország oktatás és képzettség terén a XXI. században is fel tudja venni a versenyt a legjobban teljesítő államokkal, komoly, magas színvonalú oktatásra van szükség. Jelen helyzetben a körülmények miatt ez nagyon sok esetben nem tud teljesülni. Ez nem csak a budapesti elitgimnáziumok érdeke és szüksége, hanem az ország összes felső- és közoktatási intézményéé és az egész magyar társadalomé. Ezúton szeretnénk kérni mindenkit, aki érintettnek érzi magát, hogy álljon ki a kezdeményezés mellett az oktatási rendszerünk javításának érdekében” - zárták a nyilatkozatukat.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
