A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint Lázár János miniszternek érdemes lenne figyelembe vennie olyan modern vívmányokat az oktatás terén, mikor az egyházi intézmények mellett kampányol, mint az állam és az egyház szétválasztása.
Több szakmai szervezet is kritikával fogadta Lázár János azon múltheti kijelentését, mikor az egyébként is egyre jobban terjedő egyházi iskolák mellett kampányolva elmondta: a jövőt meghatározó, hogy az egyházi neveléssel a magyar gyerekek buzgó keresztények, jó keresztyének és jó hazafiak legyenek.
A Mendrey László által vezetett PDSZ vasárnapi közleménye szerint a miniszter "néhány évszázadot, és sokmillió állampolgárt figyelmen kívül hagyva, könnyedén siklott át olyan Európa, s benne hazánk, sorsát meghatározó elven, mint a szekularizáció". Az állam és az egyház szétválasztásának gyakorlata a demokráciákban alapérték - véli a szervezet.
Elismerik az egyházi intézmények munkáját és szerepét, ám kérik a kormányt, hogy a vallásos nevelés mellett ugyanakkora hangsúlyt kapjon a világi értékrend bemutatása is. A legfontosabb feladat szerintük, hogy a gyerekeket nyugodt, szeretetteljes légkörben, kiegyensúlyozott, megbecsült és jól felkészült pedagógusok tanítsák olyan iskolákban, olyan tananyagot, melyek megfelelnek az adott kor – most éppen a 21. század – kihívásainak.
Korábban bemutattuk, hogy a Klik megalapítását követően robbanásszerűen megnőtt az egyházi iskolák száma is. Oka többrétű: sok helyen a helyi önkormányzatok az állam helyett inkább az egyháznak adták át iskoláikat, másrészt sok szülő szintén az utóbbi időben megkérdőjelezhető minőségű állami oktatás helyett inkább az egyházhoz "menekítették" gyerekeiket. Emellett az állam is kedvezett a keresztény egyházaknak, mint azt Lázár János iskolaátadási nyilatkozata is mutatja.
Majdnem megduplázódott az egyházi iskolába járók száma a Klik óta
A Klik elindulását követően rengeteg önkormányzati iskola az egyházhoz váltott a Klik helyett, sok szülő inkább ezekbe iratták a gyerekeket. Jelentősen, 81-százalékkal emelkedett az egyházi iskolákban tanuló diákok száma az utóbbi hat évben - mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára pénteken Debrecenben, egy nyíregyházi tanévnyitón.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
