Prima Primissima Díjat kapott a Fazekas volt igazgatója

Hámori Veronika, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorlóiskola nyugalmazott igazgatója kapta meg magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Prima Primissima Díjat.

  • MTI
Túry Gergely

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.

Magyar oktatás és köznevelés kategóriában Hámori Veronika nyugalmazott iskolaigazgató vehette át az elismerést. Hámori Veronika 1972-ben az ELTE-n szerezte meg matematika-fizika szakos tanári diplomáját. A Bolyai János Híradástechnikai Szakközépiskolában kezdte pályáját, majd az itt töltött 13 év után a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorlóiskolában dolgozott 29 éven át, ebből 15 évig vezette az intézményt.

Mesterpedagógus címet szerzett, tanári munkáját több szakmai díjjal ismerték el, vezetői munkájáért 2006-ban Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést, 2015-ben Apáczai Csere János-díjat, és Bonis Bona "A nemzet tehetségeiért" díjat kapott.

Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, valamint az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG 2018-as középiskolai rangsorát. Ezen a héten jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.