9 évesen riporterkedik az utcában, könyvekre szerződött vele egy kiadó
Hilde Lysiak a környék híreiről tudósít saját Youtube-csatornáján, az Orange Street Newsban számolt be elsőként egy környékbeli gyilkosságról.
Eduline
A harmadik osztályos Hilde Lysiak édesapja újságíró, ami magával ragadta a kislányt is, így saját hírműsor szerkesztésébe fogot. Az egyszerű híreket is sokszor elképesztő komolysággal bemutató lányt sokáig az "aranyos-kategóriába" sorolták be, ám a közelmúltban helyszínelő rendőrökről kapott híreket, kamerájával a helyszínre is sietett. Mint kiderült, egy késeléses gyilkossághoz ért ki elsőként, amiről így ő jelenthetett először - rövidesen ismertté is vált.
Sok kritikát kapott felnőttektől, akik szerint 9 évesen inkább babáznia kellene, illetve felsorolták, hogy ők mi mindent csináltak gyerekkorukban. Hilde egy válaszként elkészített felvételen azt üzente számukra, ha azt akarják, hogy 9 évesen mással foglalkozzon, akkor talán nekik kellene többet foglalkozni a hírekkel. Ennek szellemében azóta is folytatja csatornája szerkesztését.
A célja, hogy egy robottal boldogabbá tegye Párizs utcáit.
A Scholastic könyvkiadónak feltűnt Hilde talpraesettsége, ezért 4 könyvre szóló szerződéssel keresték meg - írja a 444. A kötetekben apjával közösen fognak írni gyerekek számára kitalált bűnügyi történeteket.
A magunk részéről csak annyit jegyzünk meg, hogy bárcsak lett volna a mi korunkban is Youtube.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
