Az összegek várhatóan legkésőbb december 20-ig megérkeznek az érintettekhez.
Megkezdődnek a külhoni magyar gyermekek és fiatalok nevelési, oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatásainak, valamint a hallgatói támogatásoknak a kifizetései – közölte pénteken a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, írja az MTI.
A Bethlen Gábor Alap Bizottságának döntése alapján hat országban összesen 223 848 támogatást folyósítanak, több mint 22,3 milliárd forint értékben. Az egyes támogatások összege százezer forint, amelyből azok a magyar gyermekek, diákok és hallgatók részesülhetnek, akik
A kifizetések nem mindenhol egyszerre indulnak: a Felvidéken már októberben megkezdődnek az átutalások, míg a többi érintett régióban várhatóan november elejétől számíthatnak a támogatásokra, amennyiben a szükséges pénzügyi és adminisztratív feltételek teljesülnek.
A minisztérium tájékoztatása szerint a tervek alapján legkésőbb 2026. december 20-ig lezárulnak a kifizetések.
Itthon az iskolakezdési támogatás második részét november 30-ig kapják meg az érintett családok, ezúttal utalvány formájában, melyeket 2027. március 15-ig lehet felhasználni az iskolaszereket árusító, jogszabályban meghatározott kereskedőknél, akik kötelesek elfogadni azokat. Amennyiben egy érintett kereskedő megtagadja az utalvány elfogadását, a szabályok megsértése miatt a fogyasztóvédelmi hatóság járhat el.
Az iskolakezdési támogatásra jogosultak:
Azok a gyerekek, akik jogosultak lettek volna rá, de adminisztratív okokból kimaradtak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás első részéből, utólag megkapják az első 50 ezer forintot is. Az első pótlólagos utalások már elindultak.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
