A könyv jó példa rá, hogyan lehet érdekesebbé tenni a kémiát tizenévesek számára.
A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának gondozásában megjelent egy Harry Potter tematikájú oktatási segédlet, amely valószínűleg jobban felcsigázza a 13-14 éves korosztályt, mint a hagyományos tankönyvek száraz ábrái.
A Telex írt A mutáns mumus titka – Vegytani túlélőkészlet kezdő mágusoknak című könyvről, amely 7–8. osztályos tanulóknak készült, és az általános iskolás tananyagot ülteti át a Harry Potter-univerzum könyveinek és filmjeinek világába, például úgy, hogy a fikcióbeli varázslatok segítségével magyaráz el hétköznapi kémiai reakciókat és kísérleteket.
A lap felidézi: a könyv főhőse a pécsi születésű, 15 éves Serafina Thorne, aki a Hollóhát diákjaként éppen az RBF-vizsgáira készül. A történet szerint a Roxfortban elszabadul egy mutáns mumus, Serafina feladata pedig egy elixír kifejlesztése, amellyel megállíthatja a lényt. A gyerekek a fejezeteken keresztül az ő kalandjait követhetik nyomon, miközben több Harry Potterből ismert szereplő is felbukkan. A szerzők odaillő kémiai ismereteket szúrtak be a történetbe, amelyet frappáns című fejezetekre – például Kristályok kristálya, Mi folyik itt vagy Gáz van – tagoltak.
A könyv ingyenesen letölthető, ide kattintva érhető el.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
