A polgármester szerint az iskola semmiképp sem zárhat be, mert akkor végleg elnéptelednek, mindenképpen megoldást fognak találni.
Gondolkodtál már azon, milyen lehet a világ (vagy legalábbis Izland) végén élni, ahol a természet az úr, a csend szinte kézzel fogható, és egy egész közösség jövője múlhat azon, hogy sikerül-e találni egyetlen tanárt?
Így kezdődik az a Facebook-poszt, amely szerint Izland legkisebb iskolája pedagógust keres, mivel a 2018-ban a diákok hiánya miatt bezárt kisiskola 2024-ben újranyitott, 2026 szeptemberében induló tanévre pedig egy három fős osztályhoz keresnek pedagógust.
Pár éve Árneshreppur település népessége 40 főre esett, de ezután csoda történt: fiatalok költöztek be, és a lakosságszám immár 60 fő. Az iskolában egy 10, egy 11 és egy 12 éves diák tanul majd együtt, akik akkor sem maradnak tanár nélkül, ha végül senki nem jelentkezik az állásra – amire van esély, hiszen Izlandon is országos tanárhiány van –, ekkor ugyanis tavalyhoz hasonlóan
felvesznek egy civilt, aki vigyáz a gyerekekre és koordinálja a tanulásukat, a tényleges oktatást pedig egy nagyobb, távolabbi város, Hólmavik iskolájával összekötve, online oldanák meg.
A polgármester, Sigrún Sverrisdóttir azt mondta, a nehézségek ellenére semmiképp sem zárnák be az iskolát, mivel szerinte az „a közösség éltető ereje”, ha nincs iskola, akkor elköltöznek a családok, újak nem jönnek, és végleg elnéptelenedik a település.
A településvezető azt is tervezi, hogy a három diákot hetente 1-2 alkalommal átbuszoztatják a szomszédos település iskolájába, hogy korukbeliekkel tudjanak szocializálódni.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Nyitókép: Shutterstock
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
