Az Oktatási Hivatal friss tájékoztatása szerint több fontos határidő is közeleg a szülők számára: hamarosan indul az óvodai és iskolai beiratkozás időszaka, miközben április 15-ig még kérhető az óvodakezdés halasztása is.
Az általános iskolai beiratkozásra 2026. április 23-24-én lesz lehetőség. Az ügyintézés megkönnyítése érdekében a szükséges adatokat előzetesen online is be lehet küldeni a KRÉTA rendszer felületén, ahol további információk is elérhetők.
Az óvodai beiratkozás ezzel szemben hosszabb időszakot ölel fel: 2026. április 20-tól május 20-ig lehet jelentkezni az intézményekbe.
A jogszabályok szerint:
Ez utóbbi célja, hogy a gyerekek időben megszokják a közösséget, és felkészüljenek az iskolakezdésre. A szülők 2026. április 15-ig kérhetik, hogy gyermekük még egy nevelési évig bölcsődében maradhasson. Ez akkor lehetséges, ha az Oktatási Hivatal engedélyezi a halasztást, vagy a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága ezt szakvéleményben javasolja.
Indokolt esetben – például a gyermek sajátos helyzete vagy családi körülményei miatt – az óvodai nevelés alóli felmentés is kérhető, akár több évre, külön kérelem alapján.
Nem szükséges óvodai beiratkozás, ha:
Fontos, hogy ilyen esetekben is érdemes egyeztetni az érintett intézményekkel.
Legalább ötezer kisgyereknek kellett megismételnie az első osztályt az elmúlt években a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer következményeként – hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség. A szülői szervezet szerint a jelenlegi szabályozás sok gyermeket éretlenül kényszerít iskolába, ami hosszú távú tanulási és lelki problémákhoz vezethet.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
