Hamarosan módosíthatók lesznek a középiskolai felvételi jelentkezések

A középiskolai felvételi egyik fontos lépése a módosítási idő.

A középfokú felvételi eljárásban 2026. március 25. és 27. között módosíthatók a felvételi rendszerben korábban jelzett továbbtanulási tervek – írja az Oktatási Hivatal.

A felvételi eredmények és tapasztalatok alapján a diákok ebben az időszakban módosíthatják a középfokú felvételire beadott jelentkezésüket:

Új képzést azonban csak abban a középiskolában jelölhetnek meg, amely már szerepel az eredeti jelentkezésben, és ehhez előzetesen egyeztetniük kell az iskola kijelölt képviselőjével. Az egyeztetést a korábban benyújtott jelentkezési lapon is fel kell tüntetni.

Fontos, hogy a már megjelölt képzések nem törölhetők, és új, korábban nem választott iskolába sem lehet jelentkezni.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István