A középiskolai felvételi egyik fontos lépése az ideiglenes felvételi jegyzékek megjelenése után következik: ekkor a diákok és a szülők még egyszer módosíthatják a jelentkezéskor megadott iskolai sorrendet.
A középfokú felvételi eljárásban minden évben van egy rövid időszak, amikor a jelentkezési sorrendet módosítani lehet. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint erre március 25 és 27 között van lehetőség.
Ebben az időszakban a diákok:
Új középiskolát azonban ilyenkor már nem lehet hozzáadni a listához.
A sorrend módosítása egy úgynevezett módosító tanulói adatlap kitöltésével történik a KIFIR rendszerben. A hivatalos útmutatók szerint a módosító adatlapot ugyanúgy kell kezelni, mint az eredeti felvételi dokumentumokat, vagyis az aláírásokra ugyanazok a szabályok érvényesek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adatlapot a tanulónak és a szülő(k)nek is alá kell írniuk. Több iskola tájékoztatása is hangsúlyozza, hogy a módosítás után kinyomtatott adatlapot a gondviselő és a diák is aláírja, különben a dokumentum nem érvényes.
Ha a diák például kiránduláson van a módosítás napján, érdemes az általános iskola titkárságán vagy az osztályfőnöknél érdeklődni. Sok iskola ilyenkor több aláírási időpontot biztosít, vagy előre egyeztetett módon intézik a dokumentum aláírását.
Fontos azonban, hogy a módosító adatlapot a határidőig el kell juttatni az Oktatási Hivatalhoz, ezért érdemes időben egyeztetni az iskolával a megoldásról.
Az ideiglenes felvételi jegyzékben tavaly több elitgimnáziumban a 77., 101. vagy éppenséggel a 215. helyen álló diákot is felvették.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
