Ököllel ment neki a tanárának egy bajai diák

A fiatal az óraközi szünetben rátámadt a tanárára, a többi diáknak kellett közbeavatkozni.

A vádirat szerint az elkövetéskor 16 éves fiú egy bajai iskola tanulója volt. Tavaly novemberben a fiú nem készült az órára, ezért a tanára egyest adott neki. Az óraközi szünetben a fiú kijelentette, hogy elmegy az óráról, mire a pedagógus figyelmeztette, hogy az igazolatlan hiányzást jelent. Erre a vádlott dühös lett, és rátámadt a tanárra, akit a táskájával és ököllel megütött. A többi diák állította le a tanulót, aki ezután távozott az iskolából.

A bántalmazás következtében a sértett 8 napon belül gyógyuló, könnyű sérüléseket szenvedett. Az ügyészség a fiút közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével vádolja. A vádlott bűnösségéről a Bajai Járásbíróság fog dönteni.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.