A magyar kultúrát bemutató napközis foglalkozást indítanak az általános iskolások számára

Alsó tagozatos diákoknak létrejövő iskolai program indítását jelentette be a KIM.

  • Eduline/MTI

Kultúrmustra címmel indít a tánc, a zene és a kézművesség világát bemutató mintaprogramot általános iskolás diákoknak a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) – írja az MTI.

A mintaprogram a Nemzeti Művelődési Intézet koordinálásával olyan délutáni programokat biztosít majd az általános iskolák alsó tagozatos diákjainak, amelyek a magyar kultúrát mutatják be nekik a tánc, a zene és a kézművesség területén - mondta Hankó Balázs.

Novák Irén helyettes-államtitkár a tájékoztatón elmondta: a program célja, hogy „a gyerekek kapjanak egy kóstolót a magyar kultúra gazdagságából és szépségéből.”

A program először néhány településen, öt-hat csoportban, mintegy 120 gyerekkel indul, akik heti két alkalommal, iskolaidőben vehetnek részt majd a foglalkozásokon - részletezte a helyettes államtitkár.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.