A köznevelési államtitkár köszönetet mondott azoknak az elsős diákok szüleinek, akik a KRÉTA rendszerben kiküldött kérdőív kitöltésével visszajelzést adtak gyerekük iskolájáról.
A KRÉTA felületén keresztül kérték meg a szülőket, hogy véleményezzék gyerekük általános iskoláját. Maruzsa tájékoztatása szerint az érintettek mintegy negyede, körülbelül húszezer szülő ki is töltötte a kérdőívet.
A beérkezett válaszok alapján:
a szülők több mint 94%-a szerint gyerekük minden szükséges figyelmet megkap a tanítójától, és
a szülők 94% szerint a gyerekük szeret iskolába járni
Emellett Maruzsa az is kiemelte, hogy a szülők több mint 90 százaléka jelezte, hogy elsős gyerekük teljesen vagy nagy mértékben meg van elégedve az iskolájával.
A Szülői Hang nemrég közleményben számolt be róla, hogy az Adatvédelmi Hatóság kijelentette: „A Belügyminisztérium jogsértést követett el azzal, hogy a közoktatás állapotára vonatkozó 2022-es, 2023-as és 2024-es szülői kérdőívek eredményeit nem adta ki.”
A Szülői Hang Közösség azután tett bejelentést az Adatvédelmi Hatóságnál, hogy a Belügyminisztérium a Kréta rendszeren keresztül kérdőívet küldött a szülőknek több évben is, de az eredményeket titkosították és közérdekű adatkérésére sem adták ki:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, ezért a hozzáférést nem lehet korlátozni.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
