Középiskolai felvételi: megvannak az ország legjobb gimnáziumának a szóbeli behívó ponthatárai

Mutatjuk, kik mehetnek a szóbelire az ELTE Radnótiba.

A HVG 2026-os középiskolai rangsor első helyezettje, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium is közzétette, hány ponttól hívják be a diákokat a szóbeli felvételire.

A gimnázium tájékoztatása szerint:

  • A 8 évfolyamos gimnáziumba 296 tanuló jelentkezett. A szóbeli vizsgán azok a tanulók vehetnek részt, akik a központi írásbeli vizsgán legalább 87 pontot értek el.

  • Az 1+6 évfolyamos gimnáziumba 378 tanuló jelentkezett. A szóbeli vizsgán azok a tanulók vehetnek részt, akik a központi írásbeli vizsgán legalább 84 pontot értek el.

Középiskolai felvételi: automatikus bejutást jelent a szóbeli alóli mentesség?

Érdemes tudni, hogy a szóbeli behívási ponthatárokat intézményenként határozzák meg. Iskolafüggő, hogy melyik helyen milyen gyorsan dolgozzák fel a jelentkezők központi írásbeli eredményeit és tanulmányi pontjait.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.