A rendelettervezetet február 24-ig lehetett véleményezni.
A BM oldalára feltett tervezet szerint a gyermekvédelemben nevelkedett gyerekek és fiatalok „B” és „C” kategóriás jogosítványához március 1-től a kormány is hozzájárulna 3,48 milliárd forinttal. A hivatalos indoklás szerint a cél az, hogy ezzel is javítsák a gyermekvédelemből kikerülő fiatalok munkaerőpiaci esélyeit.
Volt olyan diák Szolnokon, akinek a kötelező 29 gyakorlati óra után, amit honvédségi oktatónál teljesített, még 26 órát kellett vennie egy "hagyományos" autósiskolában, és csak ezután sikerült neki a forgalmi vizsga.
„A támogatás különösen azok számára bír kiemelt jelentőséggel, akik vidéki térségekben élnek, vagy olyan munkakörökben kívánnak elhelyezkedni, ahol a „B” vagy „C” kategóriás vezetői engedély alapvető elvárás, így hozzájárul a stabil jövedelemszerzéshez és az önálló életvitel megkezdéséhez.” - olvasható az indoklásban. A támogatás 4722 személyt érintene.
Az állami támogatás a javítóintézeti nevelésben részesülőknek és a javítóintézet utógondozó részlegén ellátottaknak nem fog járni.
Az Eduline-on többször és részletesen beszámoltunk arról, hogy milyen állapotban van a hazai gyermekvédelem. Többek között megírtuk azt is, hogy órán vert össze egy gyereket a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
