A Jelen hetilap podcastjében Ónody-Molnár Dóra Radó Péter oktatáskutatóval beszélgetett arról, miért omlott össze a szakmai gondolkodás az oktatáspolitikában, és miért nem várható érdemi javulás a jelenlegi rendszerben.

Radó Péter szerint a magyar oktatás legnagyobb problémája nem egy-egy rossz döntés, hanem az, hogy maga a szakpolitika szűnt meg létezni. A kormányzásban az oktatás nem önálló szakmai területként, hanem hatalmi kérdésként jelenik meg.

„Orbán Viktor egyik főideológusával meghirdette a politikai kormányzást. Ez azt jelentette, hogy kiiktatódnak a szakpolitikai viták. Az oktatás nettó politikai kérdéssé vált.”

Radó szerint a rendszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy képtelen az önkorrekcióra. Egy komolyabb irányváltás politikai kockázatot jelentene – ezt pedig senki nem vállalja.

Ebben a rendszerben nincs helye drámai korrekciónak. Aki ilyesmivel próbálkozna, azt politikai árulónak tekintenék, és pillanatok alatt kicsinálnák.

A kormányzás időtávja extrém módon lerövidült: nem a következő évtized, hanem a következő nap túlélése a cél. Ezért nem jelennek meg a döntésekben a munkaerőpiaci, technológiai vagy társadalmi hatások.

"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad”

A beszélgetés egyik legerősebb állítása az esélyegyenlőtlenségekre vonatkozott. Radó szerint a magyar közoktatás mára kasztrendszerré vált, amely nem csökkenti, hanem garantálja a társadalmi különbségek újratermelődését.

A mobilitási csatornák lezáródása nemcsak oktatási, hanem társadalmi probléma: ha az emberek felismerik, hogy nincs esélyük előrébb jutni, elveszik a tanulásba vetett hitük is.

Radó szerint Magyarország egyes térségeiben a szegregáció teljessé vált. Nemcsak szociális, hanem etnikai alapon is elkülönülnek az intézmények.

Vannak térségek, ahol már roma iskola és nem roma iskola van.

Ahogy arról mi is részletesen írtunk a helyzetet tovább rontja, hogy sok településen az állam átadja az iskolákat egyházi fenntartásba, ami formálisan megoldásnak tűnik, de valójában konzerválja a szegregációt.

A roma diákok szegregált oktatását az egyházi iskolák erősítik az ombudsmani jelentés szerint

A szülők nem előrelépni akarnak, hanem elkerülni a lecsúszást

A szegregáció egyik legfontosabb motorja a középosztály viselkedése. „Ez egy biztonsági játék. A szülők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekük legalább ott maradjon, ahol ők vannak” - fejtette ki az oktatáskutató.

Amikor az állami iskola nem nyújt kiszámítható jövőt, a középosztály alternatív megoldásokat keres – ezzel azonban tovább gyengíti a rendszert. Radó szerint az egyik legnagyobb baj, hogy a magyar oktatás nem a jövőre reagál, hanem a múlthoz ragaszkodik.

A magyar oktatás megpróbálja felkészíteni a gyerekeket a saját nagyszüleik múltjára.

Az iskola nem tanít alkalmazkodóképességet, problémamegoldást vagy rugalmasságot – pedig ezek lennének a túlélés alapjai egy gyorsan változó világban.